Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. védő semmiségi panasza pedig alaptalan azért, mert az esküdtek D. A. vádlott ellen azt állapították meg, hogy S. M. előre megfontolt szándékkal megölte, s eme megállapítás alapján az esküdtbíróság a nevezett vádlottat a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek : reá nézve tehát teljesen közömbös az, hogy az őt bűnösnek kimondó határozatban nem foglaltatik az, hogy ezt a bűncselekményt egyedül vagy másokkal együtt követte-e el? s igy a kérdés felievése miatt felhozott semmiségi ok, miután kétségtelen, hogy a kérdés feltevése vádlott érdekeinek sérelmével nem járt, a BP. 427. §-ának 2. bekezdése értelmében nem érvényesíthető. * * = A kérdésfeltétel módjára löbb vádlóit s több büntetendő cselekmény esetében I. Balogh—Illés— Vargha : A büntetőperrendtartás magyarázata II. kiadás (1909) II. k. 531 s köv. I. 33. A Btk 280. §-a csak súlyosabb büntetési tételt állapit meg a szándékos emberölésnek benne meghatározott eseteire; e §-nak különös rendelkezése azonban az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés eseteire egyáltalában nem alkalmazható; mert emez esetekre a 281. §. ismét külön büntetési tételeket állapított meg és pedig kifejezetten még arra az esetre is, ha a cselekmény a 280. §-ban meghatározott viszonyok valamelyikében álló személyen követtetik el, a szándékos emberölésnek erős felindulásban több emberen való elkövetése esetében pedig nincs törvényes akadálya annak, hogy a 281. §-ban egy cselekményre meghatározott büntetés szükség esetében a halmazatra vonatkozó általános rendelkezések alkalmazásával megfelelően felemeltessék. (Ouria 1908 decz. 17. 8282/908. sz. a. IV. Bl.) A kir. Ouria: Az esküdtbíróság ítéletének a cselekmények minősítését s a főbüntetés kiszabását lárgyazó részét a BP. 385. §-ának 1. b) pontja és utolsó bekezdése alapján hivatalból