Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. 65 21». /. Az olyan támadást, mely a megtámadottra nézve a bántalmazásra használt eszköz veszélyességénél fogva súlyosabb következményeket is vonhatott volna maga után, senki sem köteles elviselni, az elöl menekülni sem tartozik s arra sem köteles várakozni, hogy öt a jogtalan támadás ellen mások védelmezzék [meg, hanem joga van azt magától elhárítani s e czélból más alkalmas eszköz hiányában késsel is védekezni. — //. A Curia vizsgálat alá vette a támadás és a védekezés viszonylagosságát (relativitás); abból a tényből, hogy vádlott a halált okozó súlyos testi sértést éjjel, ki nem világított udvaron, védelem közben és czéljából alkalmazott késszurással ejtette, amiközben módja és ideje sem lehetett arra, hogy kiválassza azt a helyet, ahová a szúrást mérni fogja, hanem a támadásnak haladéktalan elhárítása czéljából a sértettnek azt a testrészét szúrta meg, amelyhez a késével hamarább vagy könnyebben hozzájérhetett: a Curia azt a következtetést vonta le, hogy vádlott akkor, mikor szorongatott helyzetében a veszélyes támadás ellen egyéb alkalmas eszköz hiányában a késével védekezett, nem lépte tul a jogos védelem határát. — Jogos védelem határának menthető tulhágása. (Curia 1908 deczember 10. 8069/908. sz. a. II. Bt.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének ifj. H. F. vádlottról rendelkező része a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján megsemmisíttetik, vádlott az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntette miatt emelt vád alól a Btk. 79. §-ának 1. bekezdése alapján, a súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vád alól pedig ugyanezen §. 3. bekezdése alapján a BP. 326. §-ának 3. pontja értelmében felmentetik. Indokok: A különvédő a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontjai Büntetőjogi Döntvénytár. III. 5