Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. il járás jellemzésére használt kifejezések csak akkor maradhatnak büntetlenül, ha a bebizonyított tényekből e jellemzésre joggal következtethetni, vagyis ha' a közfelfogás szerint a főmagánvádló e meggyalázásra rászolgált. Abból a tényből azonban, hogy a főmagánvádló mint vállalattulajdonos túlságos hirdetési árakat követelt a felektől, egyáltalán nem következtethető, hogy a főmagánvádlónak egy más vállalata, a nyomdája bukófélben van, sem pedig nem szolgált reá a főmagánvádló arra. hogy «darabont)) kifejezéssel jellemeztessék, mert kétségtelenül szigorú bírálat tárgyává tehető valamely vállalatnak a felekkel szemben tanúsított eljárása, ámde ez a bírálat nem terjedhet odáig, ahol már egy más üzletág életképessége, fennállhatása s az üzlettulajdonosnak fizető- és hitelképassége tétetik kérdés tárgyává, s jó hazafisága is kétségbe vonatik. Már pedig a vádlott czikkében az is foglaltatik: «avagy igazak a hírek, amelyeket L. A. ur darabont nyomdájáról hallunk, hogy bukófélben van ?» e feltételesen használt kifejezések pedig alkalmasak voltak arra, hogy L. A. főmagánvádlónak, mint nyomdatulajdonosnak hitelét megingassák s üzleti jó hírnevét csorbítsák. A vádlott két ízben is a «darabont» kifejezéssel illeti a főmagánvádlót ; a kir. tábla eme kifejezésben a becsületsértés vétségének tényálladékát azért nem ismerte fel. mert ez a kifejezés egy ((politikai irányt» jelöl meg. Hogy valamely kifejezés meggyalázást foglal-e magában, rendszerint az eset körülményeitől függ; egy nyilatkozat, ténykedés, mulasztás, amelyek különben megengedett dolgok, lehet sértő vagy becsületsértő, aszerint, hogy hol, mily módon s mily czélzattal nyilvánul meg, vagy hogy közfelfogás szerint annak egyes helyeken és vidékeken mily értelem tulajdoníttatik. A ((darabont)) szó a jelenlegi közfelfogás szerint annak kifejezője, hogy valakinek hazafiságához s alkotmányos érzelmeihez alapos kétely fér. Minthogy pedig a czikk egész tartalmának L. A. főmagánvádlónak nem előnyös színben való feltüntetése volt a czélja, s igy a darabont kifejezés is abban a tudatban használtatott, hogy a főmagánvádlónak hazafiságát hátrányos módon jellemezze; minthogy valakinek ily meg nem engedett módon való kisebbítése meggyalázást ioglal magában, kétségtelen, hogy a kir. tábla tévedett, amikor a vádlottnak tettében bűncselekmény tényálladékát fel nem ismerte. Ezekhez képest a BP. 385. §-ának \. a) pontjában irt anyagi semmiségi ok forogván fenn, mindkét alsóbiróság ítéletének megsemmisítésével a törvénynek 'megfelelő marasztaló ité-