Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

38 Büntetőjogi Döntvénytár. állapított több szabadságvesztés büntetés egyesítése iránt a m—i törvényszék által 5427 sz. a. hozott jogerős ítélettel egy évi, három' havi és három napi börtönre ítéltetvén el, ezt a bünte­tést a b—i törvényszék fogházában töltötte. L. L ezen büntetésének végrehajtása alatt a fogház 80. sz zárkájában levő mosdószekrény bezárt ajtaját lopás czéljából feltörte, de a lopás véghezvitelében telten érés által megakadá­lyoztatott, ezért a b— i törvényszék lopás bűntettének kísérleté­ben bűnösnek mondotta ki, s újólag két havi fogházra Ítéltetett el a mellékbüntetésen felül. Felebbezésre a m—i tábla 674 sz. a. jogerős ítéletével akkép változtatta meg a törvényszék ítéletét, hogy a vádlott bün­tetésének tartamát a 92. §. alkalmazásával hat hétre leszállította; ezen büntetést azonban az 1880 : XXXVII. tcz. 36. §-hoz képest egy­ségesítés folytán a m—i törvényszéknek 5427. sz. ítéletével vád­lottra kiszabott egy évi két havi és három napi börtönbüntetés kitöltésétől számítandó egy havi börtönben állapította meg. A kir. tábla eme rendelkezésével a törvényt megsértette. A kir. tábla ugyanis a törvényben meghatározott szervezeténél, valamint a BP.-ban megállapított hatáskörénél fogva az ezen tör­vényben megjelölt eset (BP. 333. és 418. §.) kivételével mint másodfokú bíróság jár el s ebből folyólag csak oly kérdésben hozhat másodfokú határozatot, melyre nézve az az alsóbiróság határozata a törvény által megengedett perorvoslattal megtámad­tatott. A kir. tábla tehát már ezen okból sem bocsátkozhatott a L. I.-ra különböző, részint jogerős, részint nem jogerős ítéletek­kel kiszabott büntetések egységesítésébe, amennyiben e kérdés­ben elsőfokú bíróságként intézkedvén, az elitéltet a részére tör­vényileg biztosított perorvoslat igénybevételétől megfosztotta. De ettől is eltekintve, a különböző Ítéletekkel megállapított több szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalásánál, illetve a büntetések egyesítésénél követendő eljárást a BP. 517. és köv. §-ai külön szabályozzák. A BP. 518. §-a megjelöli az összbüntetés meghatározására, illetőleg a büntetések egyesítésére illetékes bíróságot és az ezen kérdésben hozott elsőfokú ítélet ellen a büntetés kiszabása miatt semmiségi panaszt enged a kir. Cuiiához, mi által módot nyújt az elítéltnek netán szemedéit sérelmeinek orvoslására. A BP.-ban erre nézve foglalt szabályok alkalmazása pedig a Bp. 517. § ának rendelkezése szerint több szabadságvesztés bün­tetést megállapító különböző jogerős ítéletek létezését tételezi fel; részint jogerős, részint nem jogerős különböző ítéletekkel meg­állapított több szabadságxesztés büntetésnek összbüntetésbe fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom