Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartafommútatí XLVII Lap 432. §. ^252. A BP.-ban lefektetett perorvoslati rendszerrel s a felülvizsgálati hatáskörökkel merőben ellentétes az alsóbiróságnak az az eljárása, amely szerint a vádlottnak a BP. 385. §-ának I. h) pontja alapján bejelentett semmisééi panaszát visszautasította abból az okból, mert saját ilélelbeli minősítését helyesnek találta. A törvény 432. §-a határozza meg azokat az eseteket, amelyek fennforgása esetében a bíróság a nála bejelentett senimiségi panaszokat visszautasíthatja, illetőleg visszautasítani köleles, ámde e g-ban egyetlen olj rendelkezés sem foglaltatik, amely arra jogosítaná fel a bíróságot, hogy az ítéleti rendelkezés elleni perorvoslatot az ügy érdemi felülvizsgálata mellett érdemleges indokolással utasíthassa vissza, vagyis, mint a jelen esetben, a bíróság felülvizsgálván a saját minősítésének hevességét, azt a dolog természete szerintelfogadhatónak jelentvén ki ._ — - 370 437. §. 40. Azon tényekből, hogy a sértett padjára keskens, rozzant létrán kellett felmenni és vádlott erre képes volt, továbbá, hogy vádlott ugy elrejtőzködött, hogy alig volt feltalálható, a kir. Curia az alsóbiróságokkal egyetértőleg megállapította, hogy vádlott akkor, amikor a vádbeli tettet elkövette, ital élvezete állal előidézett öntudatlan állapotban nem volt 54 128. A kir. Curia által felül nem vizsgálható ténymegállapítás az, hogy a vádlottak tudták, miként az általuk bántalmazott sértettek hivatalos eljárásban levő személyek „ .„ , .... „ _ 187 147. A kir. tábla által valókul elfogadott tényekből a kir. Curia következtetés utján állapitolta meg, hogy sem az elmetehetségnek a Blk. 76. §-ában körülirt megzavarása, sem a Btk. 79. §-ának rendelkezése alá eső jogos védelem helyzete nem forgott fenn 213 156. Az esküdteknek a bűnösséget meg nem állapító határozatára alapított felmentő esküdtbíróság! Ítélet ellen a bűnösség megállapítása végett egyáltalában nem lehet semmiségi panaszszal élni, az ilyen felmentő esküdtbíróság! ítélet ellen csupán alaki semmiségi ok fenforgása miatt van helye semmiségi panasznak _ _ _ _ _ 228 187. Hamis tanuzás vádja esetén az, hogy a vádlott állal esküvel megerősített vallomás objektíve hamis-e, jogkérdés, melyet a kir. Curia dönt el .„ 265 225. Sikkasztás bűntettének vádja esetén azt, hogy a vádlott által sértettől kézhez vett pénzösszeg kölcsön volt-e vagy óvadék minőségével bírt, a kir. tábla által valóknak elfogadott tényekből a kir. Curia állapítja meg 329 228. Jogkérdés, mely mint ilyen a kir. Curia elbírálása alá tartozik, hogy vájjon a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdésében foglalt büntethetőséget kizáró ok fennforgására a tábla jogszerűen következtethetett-e 334 230. Azt a kérdést, hogy vájjon vádlottnak elmelehetsége a büntetendő cselekmény elkövetése időpontjában meg volt-e zavarodva oly mértékben, hogy az illető nem bírt szabad akarat-elhatározási képességgel, az alsóbiróság által valóknak elfogadott tényekből vont következtetés utján a kir. Curia állapítja meg _ 338 239. Esküdlek kizárása az uj eljárásban való közreműködésből 353 249. Az alsóbiróságok által megállapított tényekből a Curia állapítja meg, hogy a bűnpártolással vádolt egyén, ki másnak egy lopott tehén igazolására a saját tehenéről szóló járlatot átadja, tudta-e azt, hogy a tolvaj a járlatot mily czélra, s jelesül a hatóság félrevezetésére és a büntetendő eljárás sikerének meghiúsítására használja löl 366