Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

xxviii rarialommutató. Lap vádiolt ismervén fizetésképtelen helyzetét, kétségtelenül abban a tudatban fizette ki négy hitelezőjét, hogy a sértettnek már fizetni nem tud s igy amazoknak kielégítésével a sértettet megkárosítja, a szükségszerűen bekövetkezendőnek előre látott eredmény pedig egyenesen czélzott eredménynek lévén tekintendő, a Btk. 387. §-ában meghatározott csalás bűncselekményének ismérveit kimeríti _ — - 13 57. I. A Btk. 414. §-ának 3. pontja a hitelezőknek tevőleges cselekvéssel való kedvezményben való részesítéséi feltételezi. Ha a vádlott csak tűrte a bíróilag kikénvszeritett végrehajtást, e pont s következőleg a Btk. 387. §-ába ütköző csalás büntette nem állapiiható meg. — II. A Btk. 387. §-ában meghatározott csalás büntette esetében azt, vájjon forog-e fenn kárositási czélzat, a kir. Curia állapítja meg. Felmentés, mikor a Curia ugy találta, hogy az alsóbiróság által megállapított tények nem nyújtanak jogi bizonyosságot arra, hogy vádlottat megkárositási szándék vezette volna - ~ ~. 76 117. A Btk. 387. §-ában meghatározott bűntett esetében a magáninditvány előterjesztésének határideje a csődnyitás iránt előterjesztett kérelmet elutasító bírói határozat kézbesítésétől számítandó _., _ 73 XXXII. FEJEZET. Az okirathamisitás. 391. §. 234. Vádlottnak az a cselekménye, hogy marhalevelet valótlan tartalommal állított ki, és valótlan tartalmú záradékkal látott el, okirathamisitás bűntettét állapítja meg. Nem alkalmaztatott a Btk. 393. §-a szerint való minősítés, mert vádlóit, mint községi irnok. a marhalevelek kezelésével a községi képviselőtestület állal meg volt ugyan bizva, az 1888 : VII. tcz. értelmében azonban a marhajárlatokal a bíró és községi jegyző állítják ki, mely hatáskör más harmadik egyénre át nem ruházható .... __. __ ._. .„ ._ .... _ _ 343 255. A postatakarékpénztár nem magánvállalat, hanem az 1885: IX. tcz. 1. §-a szerint állami kezelés és jótállás alatt álló állami intézmény lévén, a postatakarékpénztár betéti könyvei közokiratok s ezekbe a könyvekbe postatisztek, tehát közhivatalnokok által bevezetett tételek meghamisításából az államra jogsérelem háramolhatik; az ilyen lényeges tételeknek meghamisítása tehát a Btk. 391. §-ában meghatározóit közokirathamisitás bűntettének tényelemeit teljesen kimeríti 376 393. §. 93. Közokirathamisitásnál a «jogsérelem» nemcsak magánjogi alanyok tényleges vagy lehetőleges sérelmét jelenti, hanem magába foglalja az egész jogterületet, tehát a közjogot is, amelynél fogva ez az ismérv megvalósul akkor is, ha a hamisításból az államnak a közjogban gvökeredző valamely jogára, vagy jogi érdekére sérelem háramlik, vagy háramolhatik: az pedig kétségtelen, hogy annak közok:rati valótlan feltüntetése, hogy a jogerősen elitéltek szabadságvesztésbüntetésüket elszenvedlek! holott az tényleg végre nem hajtatott, az államnak büntetőjogi érdekét sértette. — Ily esetben közokirathamisitás és hivatali hatalommal való visszaélés eszmei halmazata állapíttatott meg. — Az egyes hamisítások önálló büntetendő cselekmények; nincs folytatólagosság _ _ 125