Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 A tábla által valóknak elfogadott s ennélfogva a BP. 437. §-ának 1. bekezdése értelmében a Curia határozatának alapjául szolgáló tények szerint a vádlott kétfogatú kocsijával el akarta kerülni az országúton egyfogatú kocsival előtte haladó sértettet, a sértett akkor gyorsabban kezdeti hajlani, ugy hogy egyideig a két kocsi egymás melleit haladt, miközben vádlott oly közel hajtott a sértett kocsijához, hogy az útszélen levő karók egyikéhez szorította, ennek következtében a sértett a kocsijából kibukott s 16 nap alatt gyógyult testi sérüléseket szenvedett. Igaz ugyan, hogy a sértett is hibás annyiban, hogy éppen akkor kezdett gyorsabban hajtani, amidőn a vádlott őt elkerülendő volt, de minthogy a vádlott a köteles elővigyázat figyelmen kívül hagyásával járt el, midőn a sértett kocsiját a karóhoz szorította, minthogy a büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság büntethetősége nem szűnik meg az által, hogy az eredmény bekövetkezésére másnak, esetleg a sértettnek a gondatlansága is közrehatott: a semmiségi panaszt, mint alaptalant a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. ¥ ¥ = Az, hogy más személy gondatlansága nélkül nem állott volna be a jogsértő eredmény, a gondatlanság büntetendő jellegét meg nem szünteti. Dlár VIII. k., 14. 1. — Még kevésbbé szünteti meg a felelősséget az a körülmény, hogy másnak külön gondossága vagy valamely véletlen szerencse által a jogsértő eredmény kikerülhető lett volna. Dlár L. k., 107. 54. Bár szabálytalan a rendőrközegnek az az eljárása, hogy a helyengedély nélkül árusiló vádlottnak kosarát felrúgta, de ezzel a rendőrközeg nem intézett a vádlott vagyona ellen oly támadást, amely azt a károsítás veszélyének tette ki. Ennek hiányában a vádlott cselekménye olyannak, mely a támadás elhárítására szükséges lett volna, nem tekinthető. (Curia 1908 január 16. 375/908. sz. a. IV. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A BP. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmiségi panasz nem alapos. Ugyanis a kir. tábla azt fogadta el valónak, hogy a rendőri szolgálatot teljesítő V. Gy. rendőrőrmester a vádlottal azért, mert