Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

66 Büntetőjogi Döntvénytár. határozott esetre szorítkozik és más esetre ki nem terjeszthető. Már pedig a kivétel kiterjesztését foglalná magában az olyan birói intézkedés, mely abban az esetben is, ha vádlott a felebbviieli főlárgyaláson sem jelen, sem képviselve nem volt, a vádlott perorvoslati jogának gyakorlását a védőre bizná. A visszásságot a fen forgó esetben még növelné az a körülmény, hogy a vádlott perorvoslati jogát nem is az általa megbízott, hanem a bíróság részéről hivatalból kirendelt védő gyakorolná. De ellentétben állana ily birói intézkedés a törvény határozott rendelkezésével is. A BP. 425. §-ának második bekezdése szerint ugyanis a törvényszék a kir. Ítélőtábla határozatát, amennyia kir. Ítélőtábla főtárgyalásán sem vádlott, sem védője nem volt jelen, a vádlottnak kihirdeti, esetleg kézbesitteti; ebben az esetben tehát a törvény nem engedi meg, hogy a másodfokú Ítéletre a perorvoslat bejelentését, vagy esetleg a megnyugvás iránti nyilatkozatot a vádlott helyett akár az általa korábban vagy helyette hozzátartozója által megbízott, akár pedig a bíróság részéről hivatalból kirendelt védő tehesse meg. A bűnvádi perrendtartásnak a távollevők és a szökevények elleni eljárásra vonatkozó határozmányaiból megfelelő alkalmazás mellett az következik, hogy a fenforgó esetben a BP. XXIII. fejezetében felsorolt távolba ható intézkedéseknek van helye ; amennyiben pedig ezek eredményre nem vezetnének, a vádlott előállításáig vele szemben a további eljárás függőben marad. Mindezeknél fogva a felvetett elvi kérdést a jelen határozat rendelkező része szerint kellett megoldani. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsának 1908. évi január 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az igyanazon évi január 31-én tartott teljes ülésben. 51. Megsemmisítés, felhatalmazás és törvényes vád hiánya okából, mikor a közhivatalnok — az ő hivatali kötelességeire vonatkozó tényállításokat is tartalmazó sajtóközlemény miatt — fömagánvádlóként lépett fel, bárha az esküdtbíróság — az esküdtek vonatkozó határozata alapján — csupán meggyalázó kifejezések használatával elkövetett becsületsértést állapított meg.