Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

04 Büntetőjogi Döntvénytár. 48. Nem vétetik figyelembe vádlott azon védekezése, hogy a tulajdonjoga fentartására vonatkozó kikötés, kiskornsága miatt érvénytelen lévén, vádlott az ér­vénytelen kikötés megszegésével nem követett el bűncselekményt, mert a vádlott szerződését apja is aláirta mint kezes, s igy az apa hozzájárulván fiának a vételéhez, az magánjogilag érvénytelennek már ezért sem tekinthető. (Ouria 1907 deczember 27. 9887/907 sz. a. [. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszokat elutasítja. indokok: Vádlott s a közvédő semmiségi panaszt jelentett be a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azon okból, mert a varrógépre nézve kötött vételi szerződés, és az ebbe foglalt tulaj­donjog fentartására vonatkozó kikötés, vádlott kiskornsága miatt érvénytelen lévén, vádlott az érvénytelen kikötés megszegésével nem követett el bűncselekményt. A panaszt mint alaptalant el kellett utasítani, mert a meg­állapítás szerint a vádlott szerződését apja is aláirta mint kezes, s igy az apa hozzájárulván fiának a vételéhez, magánjogilag az érvénytelennek már azért sem tekinthető. A tulajdonjognak megállapított fentartásánál fogva a varró­gép a vádlottra bizott s annak őrizete alatt álló dolog természe­tével bírván, a vádlott terhére megállapított elidegenítés a Btk. 355. §-ánál fogva büncselekménytképez. 49. Vádlottaknak az a cselekménye, liogy sértett birtokából az ennek tulajdonát Ixépező aranyórát és lánczot a személye ellen alkalmazott azon erő­szakkal, hogy egyikük a vállánál fogva a földre lenyomta és ott lenyomva tartotta, az alatt pedig a másik az órát és lánczot mellényéről letépte, abból a czélból vették el, hogy azokat jogtalanul eltulaj­donítsák, a Btk 3H. §-ába ütköző rablás bűntetté­nek összes tényálladéki ismérveit magában foglalja. (Curia 1907 deczember 17. 9578/907. sz. a. II. Bt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom