Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. nak megítélésénél arra, hogy hallgatóik vallásos érzületét is kiaknázták ;i nemzetiségi gyűlölet előidézésére, midőn a magyarságot oly színben mutatták be, mint amely a tótokat vallásuktól akarja megfosztani, nem engedvén meg nekik, hogy anyanyelvükön imádkozzanak, vagy csak keresztet is vessenek. Ezeknélfogva a kir. Curia ugy találta, hogy az alsóbiróságok nem alkalmazták tévesen a törvény megfelelő rendelkezését, midőn 11. és S. ténykedését, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapitónak nyilvánították. A BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján is jelentett be a védő panaszt, mert a vádlottak terhére rótt tettek nem egységes cselekménynek, hanem a Btk. 90. §-a szerinti halmazatban állóknak minősíttettek. A panasz alaptalan, mert vádlottak különböző helyeken és időben, más-más hallgatóság előtt mondották beszédeiket, cselekvőségük tehát ugyanannyi természeti egységet képez. Az a körülmény, hogy e cselekvőségek egységes elhatározás kifolyása voltak, nem állapítja meg azoknak jogi egységét, mert ehhez az is kell, hogy a tettek ugyanazon külső körülmények közt követtessenek el, ami a jelen esetben, hol a beszédek más-más gyülekezetek előtt mondattak, nem forog fenn. Dr. H. védő .1. A. vádlott érdekében a BP. 385. § ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a védettje terhére megállapított tett nem képez bűncselekményt. A panasz alaptalan. J. A. vádlott ellenében az van tényként megállapítva, hogy a H. A. felfüggesztése alkalmából tüntetés végeit összejött 5—600 emberhez igy szólt: ((Legyen forradalom, a törvényszéket felkeli robbantani, üssük a magyarokat és a zsidókat, a zsidókat és a hivatalnokokat agyon kell ütnb. A védő e tettben azért nem látja a Btk. 171. §-ának 2. bekezdésébe ütköző cselekmény tényálladékát, mert a megszólítottak nem voltak ((gyülekezet)) és mert az idézett szavak nem tartalmaznak bűntett vagy vétség elkövetésére való egyenes felhívást. Minthogy azonban egyszerre együttlevő nagyobbszámu ember gyülekezetet képez, tekintet nélkül arra, hogy mi czélból gyülekeztek össze, és hogy az összejövetelük tervszerű volt-e vagy véletlen ; minthogy a felhívás közvetlenül azokhoz volt intézve, akiket vádlott az erőszakosságra buzdítani kívánt; minthogy végül a cselekvés, melyre vádlott a tömeget felhívta, elkövetése esetében kétségtelenül a Btk.-be ütközött volna: nincs jogi tévedés abban, hogy J. A. tette bűncselekménynek nyilváníttatott. A védő a J. A. ellenében megállapított tett minősítése miatt is semmiségi panaszt használ a BP. 385. §-ának 1. b) pontja Büntetőjogi Döntvénytár. II. 4