Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

XXXVI Tartalommutató. gálván, annak megsértése mialt vádlott terhére a BP. 430. §-a szerint a semmiségi panaszra nézve is alkalmazandó 386. §. értelmében perorvoslat nem használható _ .... _ _ _ .... - — ^9 166. A kir. Curia fenforogni látta a tettazonosságot, mikor a kir. ügyész a vádiratt szerint a vádbeli 5 rendbeli marhajárlat hamisítása miatt a Btk. 393. §-ába ütköző közokirathamisitás büntette czimén vádlott ellen mint a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti felbujtó ellen emelt vádat s ezt a vádat a főtárgyaláson kifejlett tényállásnak megfelelően annyiban módosította, hogy* a Btk. 393. §-a helyett a 391. §-ba ütköző közokirathamisitás büntette miatt ugyancsak felbujtóként kérte vádlottat bűnösnek kimondani, a felebbviteli főtárgyaláson pedig a kir. főügyész indítványának megfelelően a kir. tábla a vádbeli tettben nem a felbu tás, hanem a bünsegédi részesség fenforgását állapította meg s ezért Ítélte el vádlottat ~_ — ~ 217 385. §. 1. a) p. 123. A kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság vádlottat, ki becsületsértés miatt vádat emelt, de a tárgyalás során vádját visszavonta, a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazásban mondta ki bűnösnek; a Btk. 260. §-ában a törvényszék szerint nem volt bűnösnek kimondandó, mert a becsületsértés miatt folyamatba tett bűnügyben a vádelejtés folytán a vádlott vádjának valótlansága megállapítható nem volt. A kir. Curia az Ítéletet megsemmisítette és vádlottat a Btk. 258. §-ának vádja alól felmentette, mert a jelen esetben vádlott sértettet hatóság előtt büntetendő cselekménynyel vádolván, az ügy eldöntésének az a sarkpontja, hogy a vád tárgyilag valótlannak, alanyilag pedig gondatlannak bizonyult-e vagy sem. Perorvoslat hiányában, a részleges jogerősség elvénél fogva pedig annak vizsgálata, hogy vájjon a vádlott elkövette-e a Btk. 260. §-ába ütköző vétségei vagy nem, meg nem történhetik ... _ _ ._ ._. - .... _ .... ..„ .._ 162 143. A kir. Curia megsemmisítette az ítéletet és uj eljárást rendelt el a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján azoknak a lényeges körülményeknek megállapítása végett, amelyek alapján eldönthető, hogy vádlott cselekményét jogtalanságának tudata nélkül követte-e el_. .... 189 178. Felmentés lopás vádja alól, mert a vádloU nem volt az eltulajdonítás jogtalanságának tudatában .... 235 385. §. 1. b) p. 155. A Btk. 171. §-ának 2. bekezdése szerinti felhívásnak és a Btk. 172. §. 2. bekezdése szerinti izgatásnak nem anyagi, hanem eszmei halmazatát állapítja meg vádlottnak az a lette, hogy a tömeghez azt az egyenes felhívást intézte, hogy a sértettet a képviselőválasztás napján meg kell kötözni, «befalazni», hogy továbbá ugyanakkor a keresztény hitfelekezetüeket a zsidók ellen gyűlöletre izgatta „ .... 205 245. Nem anyagi bűnhalmazat, hanem egy egységes, a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás vétsége forog fenn, mikor a vád tárgyává tett sajtóközlemény tartama egy egységes egészet képez és a megsértett jogtárgy, a magyar állam belbékéje és jogrendje is egységes. — Megsemmisítés a BP. 3S5. 1. §-ának b) pontja alapján, mert, az alsófok anyagi halmazatot állapított meg .... _. _ 336