Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. Lap álladéki eleme az egyenes felhívás. — A magyar nemzetiség elleni izgatást állapítanak meg azok a kifejezések, hogy a magyar nyelvet tanítókat az országhói kikergetni és a magyar könyvekéi elégetni kellene 306 551. Ha valamely időszaki lap egy számában megjelent és külön felirattal ellátott négy rendbeli közlemény I lapbon egj időben tétetett közzé, léhát az elkövetési cselekmény egy tettben nyilvánult meg ; és ha a négy ezikk tartalmánál és irányánál fogva is egységes egészet képez és a sértett jogtárgy is azonos, akkor nem egymással anyagi halmazatban álló több büntetendő cselekmény, hanem egység forog fenn 328 -Jí-'i. \em anyagi bűnhalmazai, hanem egy egységes, a Btk. 172. i-ának ± bekezdésébe ütköző izgatás vétsége forog fenn, mikor a vád tárgyává tett sajtóközlemény tartalma egy egységes egészet képez és a megsértett jogtárgy, a magyar állam belbékéje és jogrendje is egységes. — Megsemmisítés" a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert az alsófok anyagi halmazatot állapított meg . ~_ .„ ~ 3.°>(i 253. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdése csak az elkövetési módra vonatkozólag utal a Btk. 471. §-ára. Az egyenes felhívás azonban az utóbbi ^-ban körülirt bűncselekménynek nem elkövetési módja, hanem maga az elkövetési cselekedet. — Az osztály elleni gyűlöletre való izgatás vétségére feltett kérdésbe «az egyenes felhívási ismérve nem tartozik 3S5 173. §. 2<) 1. A Btk. 173. §-a az alkotmány intézményeit mint ilyeneket, mint intézményeket védi, de nem az intézmények időnkénti kezelőit .„. .... 278 267. Nem esik a Btk. 173. §-a alá a közlemény, melyben vádlóit azt vitatja, hogy a közigazgatási hatóságok eljárása rossz 372 VII. FEJEZET. A magánosok elleni erőszak. 176. §. 'i7. A Btk. 176. §-ában meghatározott bünteti téuyálladékához elegendő, ha a csoport sértettet a szabad mozgásban és tevékenységben hosszabb időn át jogtalanul akadályozza. Ellenben nem kívántatik meg sem a bántalmazás, sem a valaminek cselekvésére való kényszerítés 76 110. A Btk. 176. §. szerint az e §-ban meghatározott bűncselekmény tényálladékához nem szükséges, hogy a csoport erőszak elkövetése czéljából alakult légyen ; e bűncselekmény tehát a csoport alakulásának czéljára való tekintet nélkül létesül, ha a csoport nyílt helyen akár személyeken, akár dolgokon erőszakot követ el _. „ .... ._. _ .__ .„ Ii6 137. A Btk. 177. §-a fogalmát megállapítja vádlottaknak az a tette, hogy munkástársaikat avégből, hogy a munkabér felemelése végett rendezett ezipész munkás sztrájk eredményes legyen, a más mesterektől elvállalt munkának abbanhagyására erőszakkal kényszerilették azzal, hogy tiltakozásuk daczára a munkaanyagot tőlük erőszakkal elvitték .„ _. ._ 182 172. A Btk. 176. g-ához. a csoport büntetőjogi szempontból olyan mennyisége az embereknek, amely a közbéke megzavarására is alkalmas; ha tehát a most emiitett kellékeknek megfelelő egyén együtt van, létrejött a csoport, tekintet nélkül arra, hogy azoknak minden egyes tagja felelősségre vonható-e vagy sem. A magánosok elleni erőszak bűncselekményének nem tényálladéki eleme, hogy a csoport abból a czélból verődjék össze, hogy az erőszakoskodást elkövesse, hanem csak az, hogy bármelyik okból vagy véletlenül keletkezett csoport, mint ily^n, személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el „. .... .„. ._ _. 2*28