Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)
80 Curíai döntvények gyűjteménye. hagyatéki bíróságnak átadási, illetőleg a birtokbiróságnak az 1868 : LIV. t.-cz. 581. §-án alapuló végzése tartalmából az derül ki, hogy a vélelmezett örökösnek a feltételesen terheltingatlanokból vagy követelésekből mi sem adatott át, a vonatkozó zálogjogi bejegyzés hatályát veszti. A törvénynek jelzett czélja kölcsönösségen alapul. Egyrészt alkalmat kivánt nyújtani a hitelezőnek, hogy a hagyaték átadása előtt is adósa ellenében a lehetőséghez képest biztosítást kereshessen; de másrészt nem engedi meg, hogy az ily biztositás-keresés a nem adós örököstársak zaklatásáig fajuljon és ezeket oly joglépések megtételére kényszerítse, melyeknek megfelelő jogviszony hiányában, tulajdonképen alapja sincs. A jelzett feltételes zálogjognak az átadás utáni fentartása nemcsak az ingatlanok tényleges felosztására, hanem az örökösöknek azon jogára is gyakorolna bénitó befolyást, hogy a hagyatéki ingatlanokat, miként ezt a tkvi rend. 73. §-a megengedi, az átadás előtt szabad kézbőli eladás utján értékesíthessék; mert a venni szándékozók azon tudatban, hogy költséges és talán kétes kimenetelű pert folytatni lesznek kénytelenek, vagy nem bocsátkoznának a vételbe; vagy az örököstársak kárával sokkal csekélyebb árt ígérnének és ekként a vételi kedv és a szabad verseny kifejlődése apasztatnék. Ámbár nincs kizárva, hogy az igy biztosított hitelező zálogjogától roszhiszemüleg,