Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Polgári ügyekben. 55 sére lényeges befolyással nincs; önként következik, hogy az ily önkéntesen megfizetett kamatok a tőkébe be sem számíthatók. Hasonlókép nem képezheti beszámítás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogérvénytelen zálogszerződés következtében birlalásába került zálogtárgyból húzott ; mert vagyonjogi szempontból az, hogy a törvényes mértéken túl kikötött és megfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minthogy mindaddig, mig a jogérvénytelen zálogszerződés következményei megszüntetése végett annak semmisnek nyilvánítása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny s a kikötött és már megfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknélfogva, s különösen annak is tekintetbe vételével, hogy az 1883: XXV. t.-cz. megszabta azon módot és eljárást, mely mellett az uzsoráskamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen különleges eljárásra vonatkozó határozmányok azonban az 1883. évi XXV. t.-czikk 12. §-ában feltételezett eset kivételével a polgári bíróságoknál alkalmazást nem nyerhetnek, ki kellett mondani: hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, ha azok az 1877 : VIII. t.-cz. hatályba lépte után jártak is le, a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók, és