Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Későbben is, 1822. évtől kezdve, évről évre kiadattak akir. Curia döntvényei; (Wenzel, Magyar magánjog; Pauler, Büntető jogtan), azonban ma már ezen kiadások még a köz­könyvtárakban sem találhatók fel; ugy látszik, hogy a Plánum Tabulare kiadása után a gyakorlatra csak az ennek nyomán és részben bővitésekkel 1848. évig megjelent magán­gyűjtemények voltak nagyobb befolyással. Az országbírói értekezlet által teremtett jogállapotban birák és felek egyaránt reá­szorultak volna az állandó öntudatos judícatura ismeretére; azonban egyes, gyakran félbe­szakadt magángyűjteményeken kivül, nem találunk e korszakban a felsőbb birósági Íté­letek kiadásaira. A kir. semmitőszéké az érdem, hogy határozataiban bizonyos eljárási elveket fel­állított, azokat teljes ülésekben — úgyszólván házilag — megvitatta, és azután következe­tesen alkalmazta. Ezen teljes ülési határozatok — nem alapulván azok hozatala sem tör­vényen, sem ministeri rendeleten — hiva­talosan nem lettek közzétéve; azonban szét­szórva megjelentek a magángyűjteményekben, összegyűjtve pedig kiadta Vajdafy Emil. Nem birtak törvény szerint kötelező erővel, de nagy tekintélyben állottak és az ez ala­pon kifejlődött gyakorlat szilárd volt. A büntető törvénykönyvek életbeléptetése adta az impulzust arra, hogy a kormány is hiva­talosan avatkozzék a döntvényügy kérdésébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom