Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Polgári ügyekben. 31 behajthatóságáért? (4773/82., 2326/78., 3641. és 3642/83. p. számokhoz.) Határozat: Bekeblezett követelésnek visszteher mel­letti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért sza­vatossággal rendszerint nem tartozik. Indokok: Annak, hogy az engedményező az át­engedett követelés behajthatóságáért szerződés­beli kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, törvényes alapja abban fekszik, hogy minden terhes szerződés szavatossági kötelezettséget von maga után. Ha az engedményezés idejében az át­engedett követelés behajtható volt, és az már az engedményezés után felmerült körülmé­nyek miatt vált behajthatlanná, az engedmé­nyes kármentesítést ép ugy nem követelhet, mint nem követelhet akkor, ha az átengedett követelésről már az átengedés idejében tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta, hogy az adós vagyoni viszonyai, vagy más okok miatt behajthatlan; mert az első esetben az engedményezőt jogellenes cselekmény vagy mulasztás egyáltalában nem terheli, a máso­dik esetben pedig az engedményes saját mu­lasztása miatt károsodik. Magánköveteléseknél, ha a jogügylet az adósnak személyes hitelén alapul, mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom