Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

152 Curiai döntvények gyűjteménye. lansága, a mely őt az általa okozott kárnak megtérítésére képtelenné teszi, habár nem is kizárólagos és nem feltétlen bizonyítéka a fenébb megjelölt kárositási szándéknak, de a legtöbb esetben ennek igen erős indiciuma: mindezeknél fogva a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése vonatkozólag a fent körülírt kérdésre, és a 2754/1883. sz. alatti esetre határozatikig kimondja: hogy valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fenállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása, és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; kimondja továbbá a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése hogy különösen ingatlan dolognak a fen körülírt módon való jogtalan ismételt eladása, és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, a mennyiben az előforduló esetben a B. T. K. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei, és igy egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének : a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a B. T. K. 400. §-ában meg-