Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

140 Curiai döntvények gyűjteménye. tekintve, hogy a kiemeltek szerint a B. T. K. 96. és 104. §§-ai által a bűnhalmazatra és ennek következtében az összbtintetésre meghatározott rendelkezések alul ki vannak zárva azon büntetendő cselekmények, melye­ket a szabadságvesztésre elitélt, ezen bünteté­sének végrehajtása alatt — ide értve a büntetés önkényes (szökés általi) megszakí­tását is — követett el; tekintve, hogy ezen legutóbb megjelelt esetben, a mennyiben külön törvény mást nem rendel, nem a B. T. K. VIII. fejezetének ha­tározatai, hanem 1. §-a második bekezdésé­nek rendelkezése és ezzel azon elv alkalma­zandó, hogy: „a hány és a milyen a bünte­tendő cselekmény, annyi és olyan a büntetés" ; tekintve, hogy a határozott tartamú sza­badságvesztés büntetésre elitéltekre vonat­kozólag a B. T. K.-ek életbeléptetéséről szóló 1880 : XXXVII. t.-czikk 36. §-a az imént felhozott jogelvet határozott rendelkezésben is kimondja, azt csakis egyedül abban korlátoz­ván, hogy a végrehajtás előtti és alatti bün­tetendő cselekmények miatt kimondandó bün­tetések „együttes tartama" 20 évnél tovább nem terjedhet; tekintve, hogy a most idézett 1880: XXXVII. t.-cz. 36. §-a sem bűnhalmazatot, sem összbüntetést nem emiitvén, az abban elintézett eset sem a bűnhalmazat fogalma alá nem vehető, sem arra az összbüntetésről szóló rendelkezések nem alkalmazhatók;

Next

/
Oldalképek
Tartalom