Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

XIII Lap 35. Városi gyűlésen tett bizalmatlansági nyilatkozat . . 204 36. Felebbvitel korlátozása a vád alá helyezési határozat ellen 208 37. Felmenő ágbeli rokonokon elkövetett testi sértés büntetése 212 38. Választói jogában megsértett fél felebbezési joga 218 39. Végrehajtó által elkövetett sikkasztás mikor tekintendő hivatali sikkasztásnak . . . 223 40. Ügyvédi kamarai ügyész felebbezési joga a bírság hová fordítása iránt .... 225 41. Ügyvéd felebbezési joga a költségre nézve saját felével szemben 226 42. Viselt hivatal elvesztésének kimondása nem mellőzhető 228 43. A B. T. K. 338. §. alkalmazása, ha a vádlott előzetes megbüntetése kísérlet miatt történt 230 44. A B. T. K. 335. §-ának alkalmazása, ha a lopási vétségek mellett még önálló lopás büntette is fenforog 232 45. Államfogház a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása esetén nem változtatható át pénzbüntetésre 237 46. Kettős házasság miatti elitélés esetén a házasság semmiségét a büntető biró nem mondja ki 243 47. A cselédnek gazdája kárára egy nem-cseléd által elkövetett lopásnál való részessége a B. T. K. 336. §-ának 7. pontja alá esik . 248 48. A körjegyző által átvett adópénzek elsikkasztása hivatali sikkasztás 250 49. A szabadságvesztés-büntetések középmértékének meghatározása . 254 50. Lopásból eredő orgazdaság a B. T. K. 335. §-a alapján bűntetté nem minősíthető . 261 51. Két forint értéket meg nem haladó élelmi czikknek idegen udvarba behatolás mellett történt ellopása a magánlak megsértése és tulajdon elleni kihágás eszmei halmazatát képezi 265 52. A sértett fél megidézése a főtárgyalásra, és elmaradásának következményei 272 53. Iparossegéd ellopja a munkaadójának műhelyében levő dolgokat 276 54. Elévülés esetén nincs felebbvitelnek helye