Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)
sz. Biztosítási ügylet 85 alatt kelt ítéletével a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította ugyan, azonban az alsóbíróságok ítéletében foglaltaktól eltérő indokolással. Kimondta ugyanis, hogy az 1927 : X. tc. 5. §-ának 1. bekezdésében a biztosító részéről megkívánt, a biztosítotthoz intézendő felhívásra csakis oly esetekben van szükség, amikor az első biztosítási időszakra vagy pedig olyan későbbi folytatólagos biztosítási időszakra eső díjról van szó, melynek megfizetésére a biztosított külön írásban kötelezte magát. Ebben a perben tehát, ahol ezeknek az eseteknek egyike sem áll fenn, a szóbanforgó felhívás meg-, vagy meg nem történtének a ténye a döntés szempontjából közömbös. A per tehát egyedül azon a tényálláson dől el, hogy a biztosított sem 1928. május 1. napján, sem azt követően egész haláláig további életbiztosítási díjat nem fizetett s hogy a szerződés már egyedül ebből folyóan megszűnt. A törvénynek ugyanezt az értelmezését és alkalmazását tartalmazza a m. kir. KúriaP. VII. 65 16—1931., P.VII. 3344/15—1931., P. VII., 4799/16—1932., P. VII., 629/12—1934. számú ítélete, illetőleg a b—i kir. ítélőtábla P. I. 3292/11 — 1935. szám alatt kelt jogerős ítélete és P. I. 6316/15—1935. szám alatt kelt feloldó végzése, valamint a b—i kir. törvényszék 16. P. 31.955/8—1932., 16. P. 46.162/9—1933. és 16. P. 44.739/6—1934. számú jogerőssé vált ítélete. Ezzel ellentétes álláspontot foglalt el azonban a b—i kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság M. F. felperesnek, P. biztosító r. társaság alperes ellen 434 P tőke és jár. iránt indított perében, 35. Pf. 12.968/6—1935. szám alatt hozott jogerős ítéletében kimondván, hogy a biztosítási szerződés a folytatólagos időszakra eső díj fizetésének egyszerű elmulasztásával nem szűnik meg. Ebben a perben a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság a törvény értelmezésénél abból indul ki, hogy a biztosítási szerződés a felek által előre megállapított tartam lejárta előtt is megszűnhet ugyan, azonban az 1927: X. tc. 10. §-a értelmében ez csak akként történhetik, hogy a szerződő fél vagy kifejezetten felmondja azt valamelyik biztosítási időszak végére vagy a díjfizetésnek felhívás ellenére történő elmulasztása útján ad kifejezést annak, hogy a szerződést felmondottnak kívánja tekinteni. A továbbiakban a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság azzal indokolja álláspontját, hogy bár az 1927 : X. tc. 12. §-a