Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Részvénytársaság ól A felperes munkája díjazásának a megállapítása tárgyában az alperes részvénytársaság közgyűlése nem határozott. Ennek folytán a felperes által támasztott magánjogi igény szempontjából a bíróság hivatott annak az eldöntésére, hogy a felperes a munkája ellenértékét az alperestől igényelheti-e. Amennyiben sem az alapszabályok, sem közgyűlési határozat nem rendelkeznék akként, hogy a felperes, mint igazgatósági tag a munkát díjtalanul tartozott végezni, s amennyiben a felperes az alperes részére olyan mérvű és természetű munkát végzett, amely a felperesnek munkaerejét és idejét akként vette igénybe, hogy a körülmények szerint nem lehet feltenni e munkának az ingyenes teljesítését, ebben az esetben a felperes a kifejtett munkával és az eltöltött idővel arányban álló, s az alperes anyagi helyzetéhez mért méltányos munkabért igényelhet. Minthogy a fellebbezési bíróság ezekben a vonatkozásokban, az ellenkező jogi álláspontjánál fogva, tényállást nem állapított meg, e hiány a Te. 40. §-a alapján nem pótolható, a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta (Pp. 543., 508. §§.). 1031. szám. A K. T. 189. §-án alapuló kártérítési jog nem részvényesi jog, ha-A K. T. 189. nem a sértett személyéhez tapadó jog, amely a törvényben meghatá- §_án alarozott kivételektől eltekintve, az általános jogutódlás vagy a kártéríté- pulókártérísi jog engedményezése esetén kívül a részvény puszta átruházásával tési jog. nem száll át. E. H. 1931. évi január hó 20-án. P. IV. 4934/1929. szám. Elnök: Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Ternovszky Béla kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A részvénytársaság részvényesei a felperesek, a a részvénytársaság igazgatósági tagjai az alperesek ellen a K. T. 189. §-ának második bekezdése alapján az igazgatóság tagjai törvény- és alapszabályellenes intézkedéseivel okozott kár megtérítése iránt keresetet indítottak. A felperesek a kárt okozó cselekmények elkövetése idején még nem voltak a részvénytársaság részvényesei, az előbbi részvényesek pedig a kár megtérítéséhez való jogukat a részvények átadásakor a felperesekre külön nem ruházták át. Az sz—i kir. törvényszék a keresetet abból az okból utasította el, hogy a kárt okozó cselekmény elkövetése idejében a felpe4*