Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

Rész vény társaság 43 Az igazgatóságnak ez a díjazási határozata azonban érvény­telen, mert az állandó joggyakorlat szerint a K. T. 179. §. első bekezdése I. pontjának a K. T. 182. §-ával való egybevetéséből az is következik, hogy az igazgatóságnak nincs joga ahhoz, hogy valamely tagja részére oly jutattást adjon, mely az alapszabályok­ban vagy közgyűlési határozatban tüzetesen körülhatárolva nincs, (v. ö. P. H. T. 844.) ami ezúttal nem forog fenn. Nem változtat a szóbanlevő igazgatósági határozat érvény­telenségén az, hogy egy korábbi (1926. március 24-i) közgyűlés azt határozta el, hogy az igazgatósági elnök fizetésének megálla­pítását átvitt hatáskörben — további intézkedésig — az igazga­tóság hatáskörébe utalja. Az igazgatósági tagok díjazásának a közgyűlés hatáskörébe tartozására vonatkozó jogszabály ugyanis, a részvényesek és a rész­vénytársasági hitelezők összességének köztekintetből való védelmét szolgálja, ezért ezt a jogszabályi hatáskörét maga a közgyűlés, sőt még az alapszabályok sem ruházhatják át a részvénytársaság más szervére, így az igazgatóságra. Mivel pedig az 1929. évi mérleget megállapító 1930. évi feb­ruár 24-i közgyűlés az igazgatósági elnök fizetésének kérdésével egyáltalán nem foglalkozott, az ott sem tárgyalás, sem határozat tárgya nem volt, nem tekinthető az igazgatósági elnök fizetését megszabó igazgatósági intézkedés közgyűlési jóváhagyásának az sem, hogy a közgyűlés által elfogadott 1929. évi eredményszámla „fizetések és nyugdíjak" tételének 39.308 pengős összege külön feltüntetés nélkül ugyan, de mégis magában foglalja az elnöki fi­zetést is. Ilyképpen a szóbanlevő 39.308 pengős mérlegtételből az igazgatósági elnök fizetésének megfelelő 4800 pengőnyi rész az 1930. évi február hó 24-i közgyűlés megtartásakor jogtalan te­hertételnek minősül, emiatt tehát ennek a közgyűlésnek a mérleg megállapítására és az avval szorosan összefüggő nyereségfelosz­tásra vonatkozó határozatát a felperesnek, mint részvényesnek a K. T. 174. §-ára alapítóit keresete folytán meg kellett semmi­síteni; — ami természetesen nem érinti a közgyűlésnek (az alap­szabályokban az igazgatósági elnök százalékos jutalékáról rendel­kező 55. §-a mellett is fennálló) azt a jogát, hogy az igazgatósági elnök 1929. évi díjainak összegét 4800 pengőben saját hatásköré­ben az 1930. évi február hó 24-i közgyűlés mérlegmegállapító és

Next

/
Oldalképek
Tartalom