Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Tisztességtelen verseny 31 üzleti alkalmazottakat a tisztességtelen verseny esetektől való tartózkodásra az állásuk elvesztése terhe mellett figyelmeztették és a meg nem engedett versenycselekmény megállapítása esetén az elkövetett cselekmény súlyosságához mérten az alkalmazottakat megfelelő megtorlásban részesítette. Minthogy a felperes az alperes által az exculpátióra alapul felhozott és bizonyított tényeket a maga részéről valóknak fogadta el és minthogy az exculpálás joga az üzlettulajdonost az abbanhagyásra irányuló keresettel szemben is megilleti s minthogy a megtorló intézkedések mellett az alperes által az alkalmazottakhoz intézett utasításokat, kitanításokat komolytalannak venni nem lehet, a kir. ítélőtábla úgy találta, hogy alperesnek alkalmazottjaival szemben a meg nem engedett versenycselekmény elkövetését tiltó magatartása komoly és ennélfogva joghatályos cselekmény volt. Ezek szerint az alperesnek sikerült bizonyítania azt, hogy alkalmazottjai a felperes részéről panaszolt versenycselekményeket kifejezett tilalma ellenére követték el, megdől az a vélelem, hogy alkalmazottjáinak a cselekményéről s általában az üzleti tisztességbe ütküző magatartásáról tudomással bírt, következésképen az üzlet alkalmazottjainak a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásáért az alperes felelőssé nem tehető. A m. kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. Indokok: A Tvt. 1. §-a értelmében az e törvénybe ütköző cselekmény abbanhagyása iránti igény a cselekmény tárgyilagos tényéből fakad és független a tettes minden vétkességétől, mert a vétkesség (szándék, gondatlanság) csupán a kártérítési felelősségnek törvényi előfeltétele. Ebből pedig okszerűen következik az, hogy a Tvt. 33. §-ának az a rendelkezése, miszerint a vagyoni felelősség az üzlettulajdonost nem terheli akkor, ha bizonyítja, hogy a cselekmény elkövetését a rendes üzleti gondossággal sem előzhette meg, — az abbanhagyási kötelességre akkor sem vonatkozik, ha az üzlettulajdonosnak nem saját cselekményéről, hanem alkalmazottaiért való felelősségéről van szó. A m. kir. Kúriának a Tvt. alkalmazása körül kifejlődött gyakorlata értelmében ugyanis az üzlettulajdonos (a vállalat birtokosa) az üzleti alkalmazottnak a Tvt.-be ütköző cselekményeiért nemcsak vagyoni felelőséggel tartozik, hanem azzal a kötelezettséggel is,