Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

168 Polgári peres és nem peres eljárás 1056. vagy olyan támadó és védőeszközöket, amelyek a mellékbeavatkozó előtt ismeretlenek voltak, a főfél szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem érvényesített. A jelen esetben a felek egymáshoz való jogi helyzete az, hogy a jelen perbeli felperes bérbe vette a peres vendéglőt az I. r. alperestől és a II. és III. r. alperesek jogelődétől, majd szerződéses joga alapján tovább albérletbe adta, az albérlők pedig az épület rendbehozási kötelezettségének az elmulasztása által szenvedett kár iránt keresetet indítottak a felperes ellen. Ebben a a perben végső fokon a kir. Kúria a felperes kártérítő kötelezettségét megállapította és három évre terjedő kár címén 11.000 P tőkében és kamataiban marasztalta. Ebben az anyaperben a felperes már az első fokon perbe hívta az I. r. alperest és a II. és III. r. alperes jogelődjét, akiktől ő bérelte a vendéglőt. A perbehívottak a fellebbezési eljárás során mint mellékbeavatkozók be is léptek a perbe. A jelen perben a felperes követeli az ő bérbeadóitól az épület rendbehozásának elmulasztása következtében beállott, az anyaperben az albérlők javára vele szemben megítélt és még azon fölül felmerült károk megtérítését. A fentebb kifejtettekhez képest az alperesek nem hozhatják fel sikeresen azt a védekezést, hogy az anyaperben a jogvitát a bíróság helytelenül döntötte el. így nem hivatkozhatnak arra, hogy az anyaperben téves szakértői vélemény alapján helytelenül állapította meg a bíróság a hiányokat, a felperes kártérítő kötelezettségét és a kárösszeget és e tekintetben a jelen perben ellenbizonyítást sem érvényesíthetnek. A helytelen pervitelt illetően az alperesek azt hozzák fel, hogy a felperes az anyaperben elmulasztotta érvényesíteni a leltárt, amelyet az albérlők és az I. r. alperes írtak alá és melyben az albérlők azt jelentik ki, hogy az épületet jó állapotban veszik át, s amelynek egy példánya az alperesek szerint a felperes birtokában volt az anyaper során is. Azonban a fellebbezési bíróság helytálló indokolással állapította meg, hogy ez a leltár az anyaperben bemutatás esetében sem eredményezhetett volna a felperesre kedvezőbb határozatot. Utaltak még az alperesek arra, hogy a felperes szándékosan el akarta veszteni az anyapert avégből, hogy a kárösszeget az itteni alpereseken behajtva, abból az albérlők elleni bérkövetelését