Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

160 Polgári peres és nem peres eljárás 1053. az ezeken a törvényeken alapuló valamely rendeleten alapszik. Ezeket a rendelkezéseket kiegészíti a törvény 49. §-a, amely szerint társadalombiztosítási bíráskodás alá tartoznak az 1932: IV. tc. alá eső perek akkor is, ha nem a törvény 4. §-ában felsorolt jogszabályokon alapulnak, hanem az 1907 : XIX. törvénycikken vagy más olyan korábbi társadalombiztosítási (munkásbiztosítási) jogszabályon, amelyek az 1932 : IV. törvénycikkben meghatározott jogviszonyokat a 4. §-ban meghatározott jogszabályok életbelépése előtt rendezték. A biztosított vagy biztosításra kötelezett munkavállaló üzemi balesetéből folyóan a munkavállaló vagy családtagjai által a munkaadó ellen érvényesíthető kártérítési követelésről az 1932: IV. tc. 4. §-ában felsorolt jogszabályok közül az 1927: XXI. tc. 90. §-a, az 1932 : IV. tc. 49. §-ában említett korábbi jogszabályok közül pedig az 1907 : XIX. tc. 82. és 83. §-ai rendelkeznek. A két törvénynek a rendelkezései között a tárgyalt elvi kérdés eldöntésére ki nem ható, lényegtelen eltérés van, ezért az 1907 : XIX. tc. 82. és 83. §-ának a rendelkezéseivel, amelyeknek úgyis csak átmeneti jelentőségük van, az alábbiakban nem kell külön foglalkozni. Az 1927 : XXI. tc. 90. §-ának első és második bekezdése szerint az a munkaadó, akivel szemben jogerős büntetőbírói ítélet megállapította, hogy ő vagy oly megbízottja, akinek eljárásáért felelős, a balesetet szándékosan idézte elő, a vele munkavállalói jogviszonyban álló biztosítottnak, illetőleg családtagjainak kártérítéssel tartozik annak az összegnek erejéig, amellyel az okozott kár a balesetbiztosítás feladatát ellátó intézettől járó kártalanítást meghaladja és ugyanez a kártérítési kötelezettség terheli a munkaadót akkor is, ha jogerős büntetőbírói ítélet a munkaadó, illetőleg megbízottja terhére azt állapította meg, hogy a baleset oly balesetelhárító óvórendszabály vagy óvóintézkedés foganatosításának elmulasztásából származott, amelyet a hatóság akár általában, akár különösen arra a vállalatra, üzemre, hivatalra vagy foglalkozásra jogerősen elrendelt. A törvény fent idézett rendelkezésében említett büntetőbírói ítélet alapján érvényesített kártérítési követelés kétségtelenül olyan jogviszonyon alapul, amelyet az 1932 : IV. tc. 4. §-ának fogalommeghatározása szerint társadalombiztosítási jogviszonynak kell tekinteni, mert a munkaadó és a munkavállaló közt jött létre és az