Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

158 Polgári peres és nem peres eljárás 1053. a m. kir. Kúria ítéletének az indokolása szerint, nem vehette figyelembe, . mert az 1932 : IV. tc. 3. §-a az 1927 : XXI. tc. 90. §-a alapján támasztott összes követelést mint büntetendő cselekményen, illetve vétkes mulasztáson alapulót, kiveszi a társadalombiztosítási bíráskodás alól, nem téve kivételt arra az esetre sem, ha a büntető eljárást megindítani vagy büntető ítélettel befejezni nem lehet. Hasonló jogi álláspont jut kifejezésre a m. kir. Kúriának az 1934. évi március hó 14. napján P. I. 4636/23—1933. szám alatt hozott ítéletében. II. Az előadottak szerint a m. kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott abban az elvi kérdésben, hogy az olyan per, amelyet az 1927 : XXI. tc. rendelkezései szerint baleset ellen biztosított vagy balesetbiztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló üzemi balesetéből folyóan maga a munkavállaló vagy annak családtagja a munkaadó ellen kártérítés iránt indít, társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik-e abban az esetben, ha a követelés nem az 1927 : XXI. tc. 90. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő, jogerős büntetőbírósági ítéletre van alapítva. A1 m. kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre a Ppé. 70. §-ának 2. pontja alapján szükségesnek találván, azt a jogegységi tanács elé utalta. III. A magánjogi természetű vagy a bár más természetű, de külön jogszabállyal polgári per útjára utalt vitás ügyek elbírálása a polgári peres eljárás rendes szabályai szerint történik, hacsak valamely különös rendelkezés annak elbírálását külön eljárásnak nem tartja fenn. Minthogy tehát a vitás ügy elbírálását külön eljárásra utaló rendelkezés a polgári peres eljárás rendes szabályai alól kivételt létesít, az ilyen rendelkezést kétség esetében a törvénymagyarázat általános szabályai szerint nem kiterjesztően, hanem megszorítóan kell értelmezni. A törvénymagyarázatnak ezt az általános szabályát kell alkalmazni a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozó ügyek körét meghatározó törvényes rendelkezések értelmezéséné! is, mert a társadalombiztosítási bíráskodás is olyan külön eljárás, amely a polgári peres eljárás rendes szabályaival szemben kivételes szabályokat foglal magában. A társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozó peres ügyeket az 1932 : IV. tc. 3., 6., 7. és 49. §-ai sorolják fel, még