Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

156 Polgári peres és nem peres eljárás 1053. térítési igény, a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartoznak, kivéve ha a biztosított munkavállaló a kártérítési igényét az 1927. évi XXI. tc. 90. §-a szerinti büntetőbírósági ítélet alapján érvényesíti a munkaadója ellen. Az utóbb említett jogalapra támaszkodó kártérítési követelések tekintetében a m. kir. Kúria ítéletének indokolása az 1932 : IV. tc. 3. §-ának második bekezdésében foglalt különös rendelkezésre utalt. 2., M. R. felperes a gr. Z. B. u. b. rt. alperes ellen havi 943 pengő 50 fillér járulék iránt a b—i kir. törvényszék előtt indított perben azon az alapon, hogy az alperes üzemében, amelyben bányamérnökként alkalmazva volt, balesetet szenvedett, az Országos Társadalombiztosító Intézettől járó kártalanítást meghaladó kárának a megtérítését követelte az alperestől. Előadta, hogy balesetének előidézése körül sem az alperest, sem annak valamely megbízottját vétkesség nem terheli és keresetét egyedül az alperesnek, mint veszélyes üzem fenntartójának a tárgyi felelősségére alapította. A törvényszék az 1933. évi február hó 17. napján 9. P. 47.285/5 —1932. szám alatt hozott ítéletével hivatalból megállapította a Pp. 180. §-ának 2. pontjában megjelölt pergátló körülmény fennállását és ezért a pert megszüntette. A b—i kir. ítélőtábla, amely az ügyet a felperes fellebbezése folytán vette elbírálás alá, az 1933. évi április hó 24. napján P. XV. 3784/8 — 1933. szám alatt hozott ítéletével az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta azzal a helyesbítéssel, hogy a pert a Pp. 180. §-ának 3. pontján alapuló pergátló körülmény folytán tekinti megszűntnek, az indokolás szerint azért, mert a per társadalombiztosítási jogviszonyon alapul s ennek köveztketében az 1932 : IV. tc. 3. §-a szerint társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik. Ezt az ítéletet a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a m. kir. Kúria az 1934. évi március hó 14. napján P. I. 3164/19—1933. szám alatt hozott ítéletével megváltoztatta, a per megszüntetését mellőzte és az elsőbíróságot a per érdemének tárgyalására és új ítélet hozatalára utasította. A m. kir. Kúria ítéletének az indokolása szerint az 1927 : XXI. tc. 90. §-ára tekintettel nem lehet a feleket egymással társadalombiztosítási jogviszonyban állóknak tekinteni, mert a felperes nem erre a törvényszakaszra és nem az abban megjelölt ténykörülményekre alapította a keresetét; minthogy pedig más olyan jogszabály sincsen, amely a felperes kártérítési követelése szempontjából a peres