Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

154 Polgári peres és nem peres eljárás 1053, és ugyané §. harmadik bekezdése szerint a büntető ítéletben ki kell mondani, hogy a bűnügyi költségeket ki vagy kik és az eddig felmerülteket, amennyiben megállapításuk nem függ más hatóság intézkedéseitől, mily összegben, illetőleg minő arányban kötelesek megtéríteni. A polgári bíróság előtti eljárást szabályozó törvényes rendelkezésekkel érintetlenül hagyott ezzel a jogszabállyal ennélfogva a bűnügyben eljárt bíróság hatáskörébe van utalva annak az eldöntése is, hogy a felmentett vádlottnak a védelem körül felmerült költségét mily összegben és ki köteles neki megtéríteni. A felperes ezúttal kizárólag az ellene az alperes feljelentése alapján lefolytatott és a Bp. 326. §. 2. pontjára alapított felmentésével végződött eljárás során kifejtett védelem körül felmerült költsége iránt lépett fel a keresetével. A kereset érvényesítésével szemben tehát a már kifejtettek szerint a Pp. 180. §. 1. pontjában meghatározott és az ugyané §. utolsó bekezdése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló ok fennforog. Ezért a m. kir. Kúria felperesnek az ügy érdemét illetően előterjesztett felülvizsgálati támadásának érdemi méltatását mellőzve a Pp. 540. §-ához képest a Pp. 180. §. 1. pontjában említett pergátló körülményt hivatalból figyelembe vette és a fellebbezési bíróság ítéletét a megelőző egész eljárással együtt hatályon kívül helyezve, a pert a most kiemelt okból megszüntette. 1053. szám. Hatáskör a Az olyan per, amelyet az 1927 : XXI. tc. rendelkezése szerint munkaadó baleset ellen biztosított vagy balesetbiztosításim kötelezettség alá eső ellen indított munkavállaló üzemi balesetéből folyóan maga a munkavállaló vagy kártérítési annak családtagja a munkaadó ellen kártérítés iránt indít, akkor sem perben, tartozik társadalombiztosítási bíráskodás útjára, ha a követelés nem az 1927 : XXI. tc. 90. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő, jogerős büntetőbírósági ítéletre van alapítva. J. D. 77. sz. 1935. évi december hó 7-én. Elnök: Osvald István, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Vincenti Gusztáv kir. kúriai biró. „Az olyan per, amelyet az 1927 : XXI. tc. rendelkezései szerint baleset ellen biztosított vagy balesetbiztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló üzemi balesetéből folyóan maga a munka-