Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Csődönkívüli kényszeregyesség 139 dezet) helyett egyszerűen akként, hogy kimondja, miszerint a kényszeregyességi adósnak az eljárásban megállapított egész vagyona — az összes aktíváinak értéke — veendő a díjmegállapítás alapjául, amint ezt a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban lerovandó törvénykezési illeték tárgyában 27.300/1926. P. M. szám alatt és 102.700/1927. P. M. szám alatt kibocsátott rendeletek teszik, amelyek a 10. §-ban akként rendelkeznek, hogy az illeték összege szempontjából „a mérlegben feltüntetett vagyonnak (aktíváknak)" az értékét kell az eljárás tárgyának értékéül venni. Végül a fentiekben elfoglalt jogi álláspont mellett szól annak megfontolása is, hogy máskülönben azokban az elég gyakran előforduló esetekben, amikor a kényszeregyességi adós vagyontömegéhez nagyértékü, de viszont nagy összegű követelésekre szerzett külön kielégítési jogokkal terhelt vagyontárgyak tartoznak vagy pedig amikor az előnyösen kielégítendő követelések a hányadrészes hitelezők követeléséhez képest nagy összegűek: a kényszeregyesség hatálya alá nem tartozó, az eljárás által nem érintett követelések vagyoni fedezete után is a 48. és 56. §-okban meghatározott százalékokban megállapítandó díjak a hányadrészes hitelezők részére fennmaradó vagyoni fedezetet teljesen kimerítenék vagy oly nagy mértékben csökkentenék, hogy ezzel a kényszeregyesség létesítése vagy a létrejött egyesség megtartása sok esetben lehetetlenné válnék. A most kifejtettek teszik indokolttá a jogegységi tanácsnak azt a döntését, amely szerint a vagyonfelügyelőt és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egyletet az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 48. és 56. §-ai értelmében megillető díjat és költséget nem az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az előnyös kielégítésre jogosult és a hányadrészes hitelezők követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló egész vagyon alapján, hanem csupán a hányadrészes hitelezők kielégítésére szolgáló tiszta vagyoni fedezet, az úgynevezett szabad vagyon alapulvétele mellett kell megállapítani. A vagyonfelügyelő és az 0. H. E., illetve a V. H. E. részéről az eljárás során a külön kielégítésre jogosult hitelezők javára lekötött vagyontárgyakra vonatkozóan és egyáltalán e hitelezők s az előnyösen kielégítendő hitelezők érdekében kifejtett nagyobb mérvű tevékenység egyébként a díjazás alapjául szolgáló szabad vagyon aránylag csekélyebb értéke esetében is megfelelő díjazást nyerhet oly