Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

132 Hiteljog 1047. jelentés szerint a külön kielégítési és előnyös tételek levonása után az egyesség tárgyát képező tiszta vagyoni fedezet csupán 15.995 P 36 f. Minthogy a kényszeregyességi eljárásról szóló rendelet egész tartalma szerint a rendelet szempontjából hitelezőnek csak az tekintendő, aki jogait a kényszeregyességi eljárásban van jogosítva érvényesíteni, az előnyös és külön kielégítési joggal bíró hitelezőkre azonban a kényszeregyességi eljárás hatálya ki nem terjed, a költ­ségek megállapításának alapjául szolgáló tiszta vagyoni fedezet alatt is csak azt a vagyoni fedezetet kell érteni, amely az előnyös és külön kielégítésre jogosult tételek levonása után megmarad és az egyességi eljárásban résztvevő hitelezők kielégítésére szolgál. Tévedett tehát az eljáró bíró, amikor az 0. H. E. költségét nem az egyességi eljárásban szereplő hitelezők kielégítésére szolgáló tiszta vagyoni fedezetnek, hanem az adósok egész vagyonának alapul vételével állapította meg." 4., A s—i kir. törvényszék tanácsa a Sch. S.-né s—i cég csődönkívüli kényszeregyességi ügyében 1931. évi szeptember hó 19. napján Ke. 657/32—1931. szám alatt hozott végzésével az elsőfokon eljárt bíró által az 0. H. E. és a vagyonfelügyelő részére megállapított költségek összegeit az adós előterjesztése folytán a következő indokolással szállította le: „Az 1410/1926. M. E. számú rendelet 56. §-ának harmadik bekezdése, illetve ugyané rendelet 48. §-ának hatodik bekezdése értelmében az 0. H. E., illetve a vagyonfelügyelő költségeinek megállapításánál mindenkor a hitelezők kielégítésére tényleg rendelkezésre álló tiszta vagyoni fedezetet kell alapul venni. A csődönkívüli eljárásról intézkedő fenti rendelet egész tar­talma szerint e rendelet szempontjából hitelező csak az, aki jogait a kényszeregyességi eljárásban van hivatva érvényesíteni (egyes­ségi hitelező), ezért a hitelezők követelésének kielégítésére rendel­kezésre álló tiszta vagyoni fedezet alatt is azt a szabad vagyont kell érteni, amely az egyességi hitelezők kielégítésére fordítható. Minthogy pedig az eljáró bíró az 0. H. E. és a vagyonfelügyelő díjainak megállapításánál alapul az adós cég egész aktívumát (34.425 P) vette, holott a szabad vagyon az adósnak a könyvszak­értő megállapításával is igazolt előadása szerint csak 15.849 P-t tesz ki, az eljáró bíró végzése idevonatkozó részének megváltozta­tásával az 0. H. E. díját a szabad vagyon 4%-ában, vagyis 634

Next

/
Oldalképek
Tartalom