Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Hitbizomány 91 rovására előnyhöz juthasson. Az a családtag tehát, aki az idegen hatalom intézkedéséből tulajdonjogot nyert, erre a várományosok lehető igényeivel szemben — az egymásközt való jogviszony­ban — nem hivatkozhatik. Ezeknek az esetleg támasztott igények­nek a lehetőség határai közt való érvényesülése felett a hitbizo­zományi bíróságnak törvényből folyó kötelességénél fogva őrköd­nie kell. Az említett igények érvényesülésének meg is van a lehető­sége, mert bárha az idegen hatalom által a hitbizományi kötelék alól feloldott ingatlanokról a magyar bíróság nem rendelkezhetik is, annak nincs akadálya, hogy azokat, akik az idegen hatalom intézkedése folytán az ingatlanokon tulajdonjogot szereztek, ameny­nyiben előtte megperelhetők, kötelezze, hogy mindazt teljesítsék, ami szükséges arra, hogy a hitbizományi alapítólevél rendelkezése a változott viszonyoknak megfelelően foganatba menjenek. így kötelezheti őket arra, hogy az ingatlanok haszonélvezete helyett járadékot fizessenek a hitbizomány birtoklására az alapítólevél értelmében hivatott várományosnak és erről biztosítékot adjanak. A felperesnek azonban, mint ezúttal még csak egyik távo­labbi várományosnak nincs igénye arra, hogy a hitbizományi kö­telék alól feloldott vagyonból részesedést kérjen, avagy, hogy tulaj­doni részesedésének ellenértékét követelje. A hitbizományban való birtoklásra ugyanis az alapítólevél értelmében ezidőszerint nem a fel­peres, hanem más hivatott, jogait tehát nem érinti az, hogy mások van­nak birtokban, mint akiket a birtoklás az alapítólevél szerint illetne. A felperesnek tehát nincs joga ezúttal még arra sem, hogy haszonélvezet helyett járadék kiszolgáltatását és ennek biztosítását kérje, hanem csak arra van igénye, hogy az alapítólevélből folyó jogviszony fennállása közte és az alperesek között megállapíttassék. Ezért a m. kir. Kúria az ezt meghaladó kereseti kérelmek elutasításával ilyen értelemben döntött. III. A néhai gróf B. J. által alapított elsőszülöttségi hitbizo­mány a trianoni szerződés területi rendelkezései következtében ugyanabba a helyzetbe került, mint a fentebb tárgyalt Z.-féle hit­bizomány. A hitbizományt a trianoni határ itt is kétfelé osztotta, tehát a csehszlovák állam területére eső vagyon hitbizományi jel­lege a fentemlített törvény rendelkezése folytán megszűnt. A meg­szűnés ebben az esetben a törvény 3. §-ához képest úgy ment

Next

/
Oldalképek
Tartalom