Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Hitbizomány 91 rovására előnyhöz juthasson. Az a családtag tehát, aki az idegen hatalom intézkedéséből tulajdonjogot nyert, erre a várományosok lehető igényeivel szemben — az egymásközt való jogviszonyban — nem hivatkozhatik. Ezeknek az esetleg támasztott igényeknek a lehetőség határai közt való érvényesülése felett a hitbizozományi bíróságnak törvényből folyó kötelességénél fogva őrködnie kell. Az említett igények érvényesülésének meg is van a lehetősége, mert bárha az idegen hatalom által a hitbizományi kötelék alól feloldott ingatlanokról a magyar bíróság nem rendelkezhetik is, annak nincs akadálya, hogy azokat, akik az idegen hatalom intézkedése folytán az ingatlanokon tulajdonjogot szereztek, amenynyiben előtte megperelhetők, kötelezze, hogy mindazt teljesítsék, ami szükséges arra, hogy a hitbizományi alapítólevél rendelkezése a változott viszonyoknak megfelelően foganatba menjenek. így kötelezheti őket arra, hogy az ingatlanok haszonélvezete helyett járadékot fizessenek a hitbizomány birtoklására az alapítólevél értelmében hivatott várományosnak és erről biztosítékot adjanak. A felperesnek azonban, mint ezúttal még csak egyik távolabbi várományosnak nincs igénye arra, hogy a hitbizományi kötelék alól feloldott vagyonból részesedést kérjen, avagy, hogy tulajdoni részesedésének ellenértékét követelje. A hitbizományban való birtoklásra ugyanis az alapítólevél értelmében ezidőszerint nem a felperes, hanem más hivatott, jogait tehát nem érinti az, hogy mások vannak birtokban, mint akiket a birtoklás az alapítólevél szerint illetne. A felperesnek tehát nincs joga ezúttal még arra sem, hogy haszonélvezet helyett járadék kiszolgáltatását és ennek biztosítását kérje, hanem csak arra van igénye, hogy az alapítólevélből folyó jogviszony fennállása közte és az alperesek között megállapíttassék. Ezért a m. kir. Kúria az ezt meghaladó kereseti kérelmek elutasításával ilyen értelemben döntött. III. A néhai gróf B. J. által alapított elsőszülöttségi hitbizomány a trianoni szerződés területi rendelkezései következtében ugyanabba a helyzetbe került, mint a fentebb tárgyalt Z.-féle hitbizomány. A hitbizományt a trianoni határ itt is kétfelé osztotta, tehát a csehszlovák állam területére eső vagyon hitbizományi jellege a fentemlített törvény rendelkezése folytán megszűnt. A megszűnés ebben az esetben a törvény 3. §-ához képest úgy ment