Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
sz. Rokonság 51 Tényvázlat: A felperes az 1893. évi április hó 6. napján született Rozália, az 1896. évi augusztus hó 14. napján született János és az 1899. évi augusztus hó 1. napján született Júlia gyermekei törvényességének megtámadása iránt az 1928. évi december hó 15. napján a gyermekek, az I—III. r. alperesek és az anya, a IV. r. alperes ellen keresetet indított azon az alapon, hogy az I—III. r. alperesek a házassági életközösség megszűnte után, házasságon kívüli nemi viszonyból származtak. Az elsőbíróság a keresetnek helyet adott, a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyó ítéletében a védekező I. r. alperes elévülési kifogását elutasította azon az alapon, hogy a személyi állapotot tárgyazó perekben az elévülési idő rendszerint a tudomásszerzéstől számítandó, ily számítás mellett pedig a kereset beadásáig 32 év nem telt el. A m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indokok: a fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a felperes 1889. évi május hó 6-án kötött házasságot B. T.-zel, de a nevezettek között a házassági életközösség már 1889, évi szeptember 1-ével megszakadt és ők azóta Sz. határában, a tanyán 5 kilométernyi távolságban éltek külön. B. T. három év múlva ugyanott a tanyán vadházasságra lépett K. J.-el, akinek 1926. évben történt haláláig ez a házasságon kívüli viszony szakadatlanul fennállott. A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a törvényes születésűnek anyakönyvezett: I—III. r. alperesek e házasságon kívüli nemi viszonyból származtak. A felperes keresete folytán a sz—i kir. törvényszék a házasságot a H. T. 77. §. a., pontja alapján a B. T. hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett 1928. évi június hó 28-án kelt és ugyanazon év augusztus hó 31-ével jogerősnek nyilvánított ítéletével bontotta föl. A felperes a bontóperben a gyermekek törvényességét nem támadta meg, hanem erre irányított keresetét csak 1928. évi december hó 11-én adta be. a) Az I. rendű alperesnek a Pp. 180. §. 6. pontjára ala^ pított kifogásával izemben a fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy a felperes gyenge felfogású, főként pedig a külső tanyavilágban élő teljesen műveletlen ember, akinek sem a gyermek 4*