Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

48 Magánjog 917. Az 1867. évi február hó 17-én kibocsátott királyi rendelettel megszüntetett Helytartótanácsnál tárgyalt ügyek közül az igazságügyi minisztériumhoz tartozott a nem nemesek örökbefogadási szerződésének jóváhagyása. A nemesség átruházását célzó örökbefogadásokat, az igazságügyi minisztérium előzetes megvizsgálása után, — a belügyi miniszter terjesztette föl királyi megerősítésre. Az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól történt elválasztása (1869 : IV. tc. 1. §.) és a köztörvényhatóságoknak az 1870. évi XLII, tc. alapján végbement rendezése alkalmával sem nyert az örökbefogadási szerződés megerősítésének kérdése törvényhozási szabályozást és a felmerült viták következtében az 1869 : IV. tc. 25. §-ban nyert felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértöleg 1872. évi január hó 30-án kibocsátott 3091/1872. I. M. sz. rendelet azok megerősítését — úgy az önjogúakra, mint a nem önjogúakra nézve — továbbra is az Igazságügyi Minisztérium hatáskörében hagyta. E hatásköri beosztáson a gyámhatósági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 : XX. tc. sem idézett elő változást. E jogtörténeti előzmények szükségszerű következménye volt, hogy az örökbefogadási szerződés alaki és anyagi kellékeit az 1861. év óta fejlődő mai magánjog elveivel összhangban a megerősítésre hivatott igazságügyi minisztérium gyakorlata fejlesztette ki. Az igazságügyi minisztérium gyakorlata alapján fejlődött ki az a szokásjogi szabály is, hogy úgy az önjogúnak, mint a nem önjogúnak örökbefogadására vonatkozó szerződés megerősítése céljából a kormányható.-^ághoz fölterjesztendő. A nyugateurópai államok magánjogi jogrendszerében is az örökbefogadási szerződések hatósági megerősítését megtaláljuk és a magyar polgári törvénykönyv tervezetei is — az első szövegtől kezdve a törvényhozás elé terjesztett (1928. III. 1.) javaslatig — a hatósági megerősítést a korlátoltan cselekvőképes és önjogú személyek örökbefogadása esetén egyaránt a szerződés érvényességi feltételeként szabályozzák. A magyar jogrendszerben az alábbi törvényes intézkedésekkel kapcsolatban kifej ődött szokásjogi szabály alapján kétségtelen, hogy az örökbefogadásból eredő közigazgatási és közjogi vonatkozású joghatások csak a kormányhatósági megerősítés folytán állanak be.