Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

42 Magánjog 916. beszélésen nyugvó feltételhez nem köthető s annak létrejöttét csak a H. T. rendelkezései értelmében egyénenként való megkülönböztetés nélkül Mehet elbírálni. Nem helytálló továbbá az alperesnek a H. T. 92. §-ával kapcsolatos okfejtése sem, mert a m. kir. Kúria előre bocsátott jogi álláspontja szerint a házasság megkötése előtt sem az ideiglenes, sem a végleges nőtartásról lemondani nem lehet, tehát a fellebbezési bíróság a ma érvényes anyagi jogot — a magyar magánjogi tervezet ide vonatkozó rendelkezésének a hatása nélkül — helyesen alkalmazta, amidőn a házasság jogi fennállása idejére a fennforgó tényállás alapján az alperes nőtartási kötelezettségét megállapította. Nem helytálló az alperesnek az az érvelése sem, hogy a jelzett közokirat érvénytelenítése előtt a felperes az okirat érvényessége folytán ideiglenes tartás iránti igényt nem érvényesíthetne, mert a bíróság a kérdéses okiratnak a tartásra vonatkozó részét előkérdésként elbírálhatja. 4. Rokonság. 916. szám. Törvényesí- Az államfői kegyelem útján való törvényesítés csak az atyával tés államfői és az atyának a törvényesített gyermek anyjától származó ivadékaival kegyelem létesít rokonsági kapcsolatot, az atyának más rokonaival azonban nem. ótÍán- E. H. 1934. évi február hó 20-án. P. 1. 4736/1933. szám. Elnök: Jakab Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Brandt József kir. kúriai bíró. Tény vázlat: A felperes 1908. évi december hó 4. napján házasságon kívül született. Néhai dr. S. I. 1916. november hó 16. napján a felperest örökbe fogadta. Ezután dr. S. I. 1918. év augusztus havában hősi halált halt. Magyarország Kormányzója 1927. évi december hó 23-án kelt. legfelsőbb elhatározásával a felperest, mint a hősi halált halt dr. S. I.-től származó gyermeket törvényesítette. Ezt a törvényesítést megelőzőleg néhai dr. S. I.-nek édes anyja Sch. G.-né 1926. évi április hó 12. napján elhalálozott, hagyatékát gyermekei és férje, az alperesek örökölték.