Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz Szerződés 169 Az ilyen közigazgatási jogi tilalom megszegése mint iparrendészeti szabályba ütköző cselekmény kétségtelenül büntetés alá esik, de maga az ügylet, ha az egyébként hibátlan, pusztán az említett rendészeti tilalom megszegése következtében semmissé nem válik. Ugyanis, míg a tartalmuknál fogva tilos ügyletekre vonatkozó tilalommal és az azokra netán kiszabott büntetéssel a magánjogi vagy büntetőjogi jogszabály közvetlenül magukat azokat a javakat kívánja védeni, amelyeknek oltalmazásához az állam rendjének érdeke fűződik és a büntetés ezeknek a javaknak közvetlen megsértését torolja meg (pl. uzsorás ügylet, vesztegetés, büntetendő cselekmény elkövetésére irányuló szerződés), addig az iparrendészeti tilalom nem az oltalmazandó javaknak közvetlen sérelmét védi és torolja meg, hanem közigazgatási intézkedésekkel a köz- vagy magánérdekek veszélyeztetését kívánja megelőzni. Ezeknek az ügyleteknek megkötése, feltéve, hogy azok szabályszerűen köttetnek és bonyolíttatnak le, még nem sért jogi érdeket, hanem a közérdek csak amellett szól, hogy olyan egyén, aki képesítés vagy személyes megbízhatóság hiányában arra nem alkalmas, bizonyos iparszerü foglalkozásokat ne űzzön és ezzel a közönség érdekeit ne veszélyeztesse, de semmi ok sem szól amellett, hogy ha ilyen egyén az iparengedély hiányában ügyletet mégis kötött és ezzel az ügylettel senkit meg nem károsított, ez az ügylet általában és így a vele szerződő harmadik jóhiszemű szerződő féllel szemben is semmisnek tekintessék. Emellett az álláspont mellett szól az a megfontolás is, hogy ilyen iparrendészeti tilalmak az 1872 : VIII tc.-be iktatott első ipartörvény életbelépése óta kisebb-nagyobb terjedelemben mindenkor fennállottak, az 1884 : XVII. tc.-ben megismételtettek, anélkül azonban, hogy akár a bírói gyakorlat, akár az elméleti jogtudomány hosszabb időn át szükségesnek látta volna annak a következtetésnek a levonását, hogy az ilyen iparrendészeti tilalom ellenére megkötött, de egyébként hibátlan konkrét ügyletek semmiseknek mondassanak ki. A bírói gyakorlat csak az 1916 : IX. tc. és az annak alapján kibocsátott 3678 1917. M, E. számú rendelet életbelépése óta kezdte a tilalombaütköző ügyletek semmisségét kimondani. Azonban a most említett jogszabályok nem esnek a puszta megelőzést