Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 167 bank és pénzváltó üzlet gyakorlását vagy az értékpapírkereskedést iparengedély nélkül megkezdi, vagy önállóan üzi, kivéve, ha erre a rendelet hatályba lépte előtt iparigazolványt kapott. A tejellátó vállalatok iparának űzése tekintetében megállapí­tott rendelkezések végrehajtásáról szóló 19.300/1925. F. M. sz. rendelet az 1922 : XII. tc. 34. §. 25. pontjára hivatkozással ki­mondja, hogy mindazok a természetes személyek, közkereseti vagy betéti társaságok, valamint jogi személyek, ideértve a rész­vénytársaságokat és szövetkezeteket is, akik tejcsarnokok, tejgyüj­tötelepek, .tejkereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vállalatok fogalma alá eső iparok bármelyikével foglalkozni kívánnak, ipar­engedélyt kötelesek szerezni, kivéve azokat, amelyeknek napi for­galma az 50 litert el nem éri, mert az utóbbiaknak az ipar foly­tatásához csak iparigazolványra van szükségük. A 22. §. szerint az ipar gyakorlását csak az iparengedély kézhez vétele után sza­bad megkezdeni. A 43. §. értelmében pedig amennyiben a cse­lekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 1.000.000 korona pénzbünte­téssel büntetendő, aki az ipar gyakorlását az iparengedély kézhez vétele előtt kezdi meg. (A minisztériumnak a tejforgalom szabá­lyozásáról legújabban, 1932. május 12-én 2700/1932. M. E. sz. a. kelt rendelete a tejforgalommal kapcsolatos hatósági jogosítványok kérdését újra szabályozta.) Mindezek a szabályok túlnyomóan olyan ügyletekre vonat­koznak, amelyek a K. T, által szabályozott kereskedelmi ügyletek körébe tartoznak, de az ipartörvény által engedélyhez kötött iparok között lehetnek olyanok is, amelyeknek ügyletei nem tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek. De keletkezett ilyen tilalom olyan iparszerü foglalkozásra nézve is, amely — a K. T. 262. §-ára való tekintettel — egyál­talában nem vonatkozik kereskedelmi ügyletekre. Ugyanis a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó ren­delkezésekről szóló 1920 : XXXVI. tc. 97. §-ának 3. pontja kihá­gásnak minősíti és 6 hónapig terjedhető elzárással, valamint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azt, aki ingatlanok for­galmának közvetítésével vagy ingatlanok adásvételével az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélye, illetőleg az 1931 : XXXV. tc. 2. §. 3. pontja és az 1500/1932. M. E. sz. rendelet 10. §-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom