Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 165 jogszabály az, hogy törvényes tilalomba ütköző szerződés, amenynyiben a törvény mást nem rendel, semmis, a törvénynek fent idézett rendelkezéséből nem vonható következtetés arra, hogy a pénzkölcsön közvetítése iránt létrejött ügylet semmis volna, ha azt a kérdéses iparengedéllyel nem bíró személy köti meg, amennyiben törvényes tilalomba a szerződés csak akkor ütközik, ha a törvény a szerződés megkötését egyenesen tiltja, vagy ha a szerződés olyan szolgáltatásra irányul, amely a törvény szerint tilos; ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn azonban az iparengedély nélkül megkötött, pénzkölcsön közvetítése iránt létrejött ügyletnél. Ha tehát a felperes a kereset alapjául szolgáló közvetítési ügylet megkötésével vétett volna is az érintett iparrendészeti szabály ellen, ez a szerződés azért semmis nem volna, minthogy a K. T. 263. §-a a kereskedelmi ügyletek tekintetében kifejezetten kimondja, hogy az a körülmény, hogy valaki iparrendészeti oknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatok, a kereskedelmi ügyletek minőségére és érvényességére befolyással nincs. Ehhez képest alapos a fellebbezési bíróság ellenkező döntésével szemben érvényesített az a felülvizsgálati panasz, hogy a kereset a közvetítési ügylet semmissége címén el nem utasítható. III. A m. kir. Kúria elnöke az említett vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartván, a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. IV. Különböző jogszabályaink bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) kötnek és az engedély nélkül való gyakorlást büntetéssel sújtják. Jelenleg érvényes jogunk általános szabályt állított fel az 1884 : XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. tc.-ben, amely megkülönbözteti az iparigazolvány mellett gyakorolható szabad iparokat (11. §.), a képesítéshez kötött iparokat és az engedélyhez kötött iparokat, amelyeknek gyakorlása közszempontokból külön feltételek igazolásához kötött engedély elnyerésétől függ. A képesítéshez kötött iparok egy részének gyakorlásához iparigazolvány, más részének a gyakorlásához iparengedély szükséges (12. és 14. §.), míg vannak képesítéshez nem kötött olyan iparok is (34. §.), amelyeknek megkezdése és gyakorlása engedélyhez van kötve. Az engedélyhez és képesítéshez kötött iparok