Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 155 Minthogy felperes cselekménye az 1300/1923. P. M. sz. rendelet 16. §-a értelmében kihágás, ennélfogva a felek között keresettel érvényesíthető kötelem nem származott. A d—i kir. ítélőtábla 1930. évi március hó 19-én P. I. 355/ 15—1930. szám alatt hozott végítéletében az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a felek közötti viszonyból az alperesre nézve csupán naturális obligatió keletkezett, amely bírói úton nem érvényesíthető és amely utólagos elismerés útján sem változtatható át a kereseti igény jogszerű alapjául szolgálható kötelemmé. A m. kir. Kúria az 1931. évi november hó 17-én P. IV. 3296/19—1930. szám alatt hozott ítéletével a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: „Az 1922 : XXVI. tc. 7. §-a alapján kibocsátott és a felek összeköttetésének tartama alatt hatályban volt 1300/1923. P. M. sz. rendelet 1. §. harmadik bekezdése értelmében bank és pénzváltó ügylet fogalma alá esik más részére, megbízásból értékpapírnak adásvétele is, ha abból hitelezési vagy letéti viszony keletkezik, ami az adott esetben fennforog. Bank és pénzváltó ügylettel pedig ugyanezen rendelet 1. §. első bekezdése szerint iparszerüleg csak az fog'alkozhatik, aki annak gyakorlására az iparhatóságtól engedélyt nyert. Ez a törvényes rendeleti tilalom a bank és pénzváltó ügyletek zavartalan és a közérdeknek megfelelő lebonyolítását kívánja biztosítani. Felperes ezt a tilalmat megszegte az alperessel való üzleti viszonyával, mert saját vallomásából kitűnik, hogy irodája fennállott ugyan (tehát iparszerüleg tevékenykedett), de nem volt hatósági engedélye. Ámde a törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. Következőleg semmisnek kell tekinteni a peres felek közti jogügyleteket is. Azok teljesítése iránt tehát nem támad jogi kötelem, még pedig későbbi tartozáselismerés útján sem. A semmisségnek nem áll útjában a K. T. 263. §-a. Ez ugyanis csak azokra az esetekre vonatkozik, midőn valamelyik ügyletkötő fél a személyében rejlő okoknál fogva általában nem foglalkozhatik a kereskedelmi ügyletekkel, nem pedig arra az esetre is, midőn bizonyos kereskedelmi ügyletek kötéséhez a jogosultság külön hatósági engedélytől függ. Az a fél, aki a részére szükséges hatósági engedély nélkül ügyködik, visszakövetelheti ugyan a semmis szerződés alapján a másik fél részére teljesített szolgál-