Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 149 hozatala ne függjön — minden időbeli korlátozás nélkül — a színházi vállalatok tetszésétől. A színpadi müvek szellemi alkotások s az ezekre vonatkozó szerződések a szerzői jogi törvény szellemében bírálandók el. Már pedig a törvény azért rendelkezik akként, hogy a szellemi alkotások meghatározott idő elteltével a szerző, illetve jogutódjai rendelkezése alól felszabaduljanak, mert ekként közérdekből lehetővé kívánja tenni, hogy azok idővel a nagyközönség részére korlátlanul hozzáférhetőkké váljanak. A szerzői jogi törvény szellemében tehát kétség esetén akként kell az ide vonatkozó szerződéseket értelmezni, hogy a színdarabok előadása minél kevesebb korlátozást szenvedjen. Ennek szem előtt tartásával a kir. Kúria a kérdést egyfelől a szerző és másfelől a színház érdekeinek méltányos figyelembe vételével döntötte el. Tekintetbe vette ide vonatkozóan, hogy a színháztól nem lehet megkövetelni, hogy azt a színdarabot, amelynek újdonságként való sorozatos előadásával a közönség érdeklődését korábban már kimerítette, — újból előadja akkor, amikor a felújítástól gazdasági, társadalmi vagy művészi okokból sikert nem vár. S rendszerint nem is állapítható meg előzetesen kellő bizonyossággal, hogy a darab felújítása az illető színházban megfelelő sikerrel fog-e járni. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége és a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete által a magyar színdarabokra nézve újabban elfogadott s egységes szerződés szövege szerint most már nálunk is olyan gyakorlat fejlődött ki a színházi életben, amelynél fogva a színház a kizárólagos előadás jogának megszerzése mellett is elveszti azt a jogát, ha a színdarabot bizonyos időn át elő nem adja. S ha az ily értelmű jogszokás hatályát nem is lehet a jelen per tárgyát tevő és a szóbanlevő jogszokás keletkezését megelőző időben kötött szerződésekre ezek kiegészítéseként kiterjeszteni, mindazonáltal a kir. Kúria a felvetett kérdés eldöntésénél ezt a gyakorlatot, mint a jogfejlődés új irányát mérlegelése körébe vonta. A kir. Kúria tehát a peres szerződésekben megnyilvánuló ügyleti akarat tekintetbe vételével, a szerződésekkel átruházott előadási jog különleges természetének vizsgálatával s az egymással szembenálló érdekek gondos mérlegelésével jutott arra az ered-