Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 137 A felperes ezért a hetilap felelős szerkesztője (I. r. alperes) és a sajtóközlemény szerzője (II. r. alperes) ellen keresetet indított és a Szjt. 23. §-a alapján kérte az I. r. alperest, mint felbujtót, a II. r. alperest, mint tettest megbüntetni, valamint vagyoni kártérítés fizetésére is kötelezni. A b—i kir, törvényszék az alperesek terhére a Szjt. 5. és 23. §-ába ütköző szerzői jog bitorlást megállapította és ezért a II. r. alperest, mint a cikk íróját a Szjt. 18. §-a alapján 100 P pénzbüntetésre büntette és mindkét alperest 200 P kártérítési összegnek a megfizetésére kötelezte. Indokolásában kifejti a kir. törvényszék, hogy a II. alperes, a sajtóközlemény szerzője, a Szjt. 5. és 23. §-a értelmében szerzői jog bitorlását követte el, amikor a felperes müvét a cikkében átvette szándékosan anélkül, hogy a felperes müvét, mint forrást és a felperes nevét, mint szerzőt feltüntette volna. A bitorlásért azonban az I. r. alperes is mint felelős szerkesztő a felperesnek felelőséggel tartozik, s ezért a Szjt. 30. §-a alapján mindkét alperest kártérítésre kötelezte. A I. r. alperest megbüntethetőnek nem találta, mert az I. r. alperes nem folyt be a cikk megrendelésébe s így az I. r. alperest sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhelte. A b—/' kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta indokai alapján és azért is, mert az időszaki lap felelős szerkesztője nemcsak lapjának szellemi összeállításáért közvetlenül felelős, hanem arra is ügyelni tartozik, hogy a lapjában felvett dolgozatok közzététele mások jogait ne sértse; s mivel a szóban forgó cikk közzétételével az I. r. alperes, mint felelős szerkesztő, említett kötelességét s az azzal járó gondosságot elmulasztotta, a Szjt. 18., 23. és 30. §-ai értelmében I. r. alperest is a II. r, alperessel egyetemlegesen a gazdagodásán túlmenő és a 30. §. értelmében megállapítandó kártérítés terheli. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét az I. r. alperesre vonatkozóan megváltoztatta, vele szemben a felperes keresetét elutasította. Indokok: A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletére való utalással a szerzői jogi szakértő bizottság véleménye alapján megállapította, hogy a felperesnek „A káromkodás elterjedése és büntetése hazánkban 1850-ig" cím alatt megjelent értekezése a felperes tudományos kutatásai alapján készült önálló írói mü, amely