Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

134 Magánjog 941. Tény vázlat: A zeneműnek szerzője E. M. a zenemű kizárólagos hangjegykiadási jogát a felperesre ruházta át, ennek ellenére azonban a szerző a zenemüvet a Sz. É. hetilapnak egyszeri közlésre díjmentesen átengedte. A felperes az engedélye nélkül történt közzététel miatt keresetet indított az Sz. É. című hetilap felelős kiadója (I. r. alperes) és annak tulajdonosa (II. r. alperes) ellen és kérte a Szjt. 5. §-a alapján a szerzői jog bitorlásának, a Szjt. 18. §-a alapján pedig az alperesek kártérítési felelősségének megállapítását. A b—i kir. törvényszék a szerzői jog bitorlásának megállapítása mellett mindkét alperest 60 P kártérítési összeg megtérítésére kötelezte, — mert I. r. alperest, mint felelős kiadót, gondatlanság alapján, — a II. r. alperest, mint laptulajdonost, az általános magánjog szabályai szerint terheli a kártérítési kötelezettség, az I. r. alperes megbüntetését a Szjt. 38. §-a alapján mellőzte^ míg II. r. alperest azért nem büntette, mert jogi személy s így nem büntethető. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét az I. r. alperesre vonatkozóan megváltoztatta, ezzel az alperessel szemben a keresetet elutasította, mert az I. r. alperes, mint felelős kiadó hatásköréhez annak a megállapítása, hogy a lapban milyen közlemény jelenjék meg, továbbá annak előzetes vizsgálata, hogy a közzéteendő közlemény szerzői jogot sért-e, nem tartozik; a II. r. alperessel szemben pedig a kártérítési összeg lesszállítása mellett az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította. Indokok: E. M. a „Nem tudom én, mi van velem" című zeneművének hangjegykiadási jogát 1931. évi augusztus hó 19-én a felperesre ruházta át, majd 1932. évi október hó 12-én engedélyt adott arra, hogy a zenemű a Sz. É. című időszaki lapban egyszer közöltessék, amihez képest a zenemű az említett időszaki lap mellékleteként 1932. évi november hó 13-án meg is jelent. Az E. M. és a felperes között létrejött szerződésben kifejezetten a kottakiadási jog átruházásáról lévén szó, ellenkezőnek kikötése hiányában a hangjegykiadás jogának átruházását kizárólagosnak kell tekinteni, annál is inkább, meri nem forognak fenn