Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

Szerzői jog 129 Indokolás: Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat alapján jogszabály, hogy a fényképészeti arckép utánképzési joga erre vonatkozó büntető jogszabály hiánya esetén a fénykép megrendelőjét, jelesül a fénykép által ábrázolt személyt illeti, mert az egyén személyisége jogának folyománya az, hogy senki sem tartozik tűrni, hogy más róla, az ő engedélye nélkül, fényképet készítsen, vagy az engedélyével készült fényképet engedélye nélkül sokszorosítsa és forgalomba helyezze. Ebből pedig következik, ha valaki mástól engedélyt nyert ,arra, hogy róla fényképfelvételt készítsen, akár megrendelés formájában, akár pusztán a beleegyező nyilatkozattal, ezzel a fényképpel vagyis ezzel a fényképészeti arcképpel úgy a fényképész, mint a fénykép birtokosa, hacsak büntető jogszabály másként nem intézkedik, csak az ábrázolt személy engedélyének korlátai között rendelkezhetik, ha pedig ezt a korlátot túllépve a fényképen ábrázolt személy: a megrendelő engedélye nélkül, annak személyiségi jogát sértve rendelkezik, a Szjt. 64. és 71. §-ának, valamint 65. §-ának második bekezdése egybevetéséből következtethetően is a Szjt. 65. §-ának második bekezdésében felhívott 18. §-a értelmében büntetendő és kártérítésben marasztalható. Mindebből okszerűen következik, hogy a fényképészeti művekre is a Szjt. 65. §-ának második bekezdése megfelelően alkalmazandó. Továbbá a fényképészeti arckép által ábrázolt személyt pedig az a jog illeti, amit a Szjt. 65. §-ának második bekezdése a megrendelő javára biztosít. Ezen az alapon és azért, mert az alperesek a felperes arcképét ennek beleegyezése nélkül közzétették, így olyan jogot gyakoroltak, amely jog gyakorlásához a Szjt. 64. §-a alapján szükséges lett volna az arcképet ábrázoló felperes beleegyezése is, mert továbbá a szerkesztő a megjelentetésért, a kiadó a lap kiadásáért felelős és úgy a lapszerkesztő I. r. alperesnek, mint a lapkiadó II. r. alperesnek gondatlanságát megállapítja az a tény, hogy az arckép közzétételénél a jogosult ábrázolt személy beleegyezéséről meggyőződést szerezni meg sem kísérelték, a kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét, amennyiben az a büntetés kiszabása tekintetében nem intézkedett, megváltoztatta és az alpereseket pénzbüntetésre ítélte. A kir. ítélőtábla a fényképnek és klisének elkobzását azért nem rendelte el, mert a Szjt. 65. §-ának 2. bekezdése az elkobzásról nem rendelkezik. 9