Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

78 Hiteljog 851. és átvételben késedelmes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó igazolatlan késedelem nélkül teljesíti és mert ily eladásnak bizonytalan eshetőségekre való elhalasztása, amely adott esetben az áruval a vevő rovására való nyerészkedésre vezethet, meg nem engedhető. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy az erészben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes részéről foganatosított exekutív eladást az I. rendű alperes rovására történtnek nem állapította meg — függetlenül attól, hogy az adott esetben az osztrák, avagy a magyar kereskedelmi törvény rendelkezései nyernek-e alkalmazást—, anyagi jogszabályt nem sértett, ennek folytán a felperesnek ebben az irányban előterjesztett felülvizsgálati panasza szintén alaptalan. Ezek szerint, minthogy a kereseti vétel tárgyául szolgáló árunak, a 923 darab magyar ruggyantaárugyári (gummi) részvénynek, az eladó felperes részéről a kifejtettek szerint késedelmesen teljesített eladása sem a magyar, sem az osztrák kereskedelmi törvény fennebb említett rendelkezései értelmében az I. rendű alperes rovására megtörténtnek nem tekinthető és ebből folyólag a felperest, aki a szóbanforgó árunak ily módon történt eladása által azzal, mint sajátjával, rendelkezett, az I. rendű alperessel kötött szerződéstől elállott félnek kell tekinteni — figyelemmel arra, hogy a fennebb idézett szabályok helyes értelmezése szerint, ha az eladó a magyar kereskedelmi törvény 352. §-ában, illetőleg az osztrák általános kereskedelmi törvénynek ezzel azonos szövegű 354. §-ában megállapított vagylagos jogok közül a kártérítéshez való jogot kívánja az áru átvételében és a vételár megfizetésében késedelmes vevő ellen érvényesíteni, ezt a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az árut a most idézett szakaszban foglalt határozatok megtartásával adta el a vevő rovására s így az eladót nem illeti meg az jog, hogy a szerződéstől való elállása mellett kártérítést is követelhessen, nyilvánvaló, hogy csupán és egyedül csak az alperes átvételi késedelméből, valamint az értékpapíroknak a kifejtettek szerint I. rendű alperes rovására megtörténtnek nem tekinthető késedelmes eladásából támadt kárnak megtérítésére irányzott felperesi követelésnek — függetlenül attól, hogy az adott esetben a magyar, vagy az oszták kereskedelmi törvény rendelkezései nyernek-e alkalmazást — jógalapja nincs. A fellebbezési bíróság ítéleti döntése tehát a kifejtettek szerint részben anyagi jogszabályba ütközik, ennek folytán a perújító