Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 53 A tulajdonszerzés tekintetében a felperes nem hivatkozhatik sikerrel a végrehajtási törvény 110. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésre sem, mert a kereseti ingók értékesítése nem bírói árverésen, hanem közjegyző közbenjöttével megtartott nyilvános eladás útján történt, az ilyen árverésre pedig a fentebb megjelölt törvényszakasz harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. A fent kifejtettek szerint érvényes zálogszerzés hiányában az eladás jogosulatlan lévén, ,nincs perdöntő jelentősége annak a kérdésnek, hogy a megtartott közjegyzői árverés megfelelt-e a fennálló szabályoknak, illetőleg a nyilvánosság követelményeinek. A fellebbezési bíróság ítéletének erre vonatkozó megállapításaival és a felperesnek ezeket támadó felülvizsgálati panaszaival foglalkozni tehát nem kellett, mert az eladás jogosulatlan volta és a felperesnek erről való tudomása a fentiek szerint már egymagában kizárja a felperes tulajdonszerzését. Ezek szerint nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felperesnek a visszakövetelési igény fennállásának a kimondására és az ingók kiadására irányuló keresetét elutasította. Ezért a m. kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította. 847, szám. Ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezetére adott Kereskedelkézizálogot a hitelező, akinek egyébként joga nyílt arra, hogy magát mi ügyletből a zálogból kielégítse, bírói közbenjárás nélkül adja el annak dacára, követelés hogy a felek ebben írásbelileg meg nem állapodtak (K. T. 306. §.), az fedezetére ilyen eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi adott kéziállapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi, amely kártérítési z^lo8 sza_ kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül értekezése ki, amely a szabálytalan értékesítés titján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű út megtartása esetén elérhető lett volna, a zálogos adós azonban nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképen szenvedett másnemű kárának a megtérítését is igényelhesse. J. D. 32. sz. 1927. évi október hó 8-án. Elnök: Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Ternovszky Béla kir, kúriai bíró. „Ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére