Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

44 Hit el jog 843. támadott tényállás szerint peresfelek közt nem is volt vitás: nincs helytálló alapja a felperes ama támadásának, hogy az alaptőkének az alperes 1918. évi július hó 4-i közgyűlésén elhatározott felemelése a K. T. 162. §-ának rendelkezéseit sértené. Ellenben alaposnak találta a m. kir. Kúria a felperesnek azt a felülvizsgálati panaszát, hogy az 1918. július 4-i közgyűlésen elhatározott alaptőkefelemelés sikeresen nem következett be. Ugyanis az erészben követett bírói gyakorlat szerint a részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem olyan kötelezettség, melynél- fogva a részvényes a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ez által megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alap megalkotásához részvényének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, amely társasági vagyon állaga maga is feloszlás esetében aránylagos részben a részvényeseket illeti meg; miből következik, hogy a részvényesnek ez a tartozása a társaság irányában fennálló követelésének beszámításával egyáltalán nem törleszthető. Már pedig a meg nem támadott tényállás szerint az 1918. évi július hó 4-i közgyűlés határozata értelmében — az alaptőke felemelése céljából — kibocsátott részvényekből tényleg csupán a P. S., Z. B. és dr. F. J. által jegyzett 12 darab új részvénynek a névértéke fizettetett be, míg a N. Z. részéről részint elővételi jogán, részint jegyzés alapján megszerzett 703 és fél drb. részvénynek az ellenértéke akként nyert elszámolást, hogy 106.140 korona az utóbbinak az alperes ellen fennálló folyószámlakövetelésébe betudatott, — a fennmaradó összeget pedig a folyószámlán az 1918. évi december hó 31-én bevezetett 143.514 korona keretében N. Z. terhére írták. Minthogy ezek szerint N. Z. a részvények névértékét nem fizette be készpénzben, hanem azt csupán beszámítással kívánta törleszteni, ami pedig a fentebb kifejtettek szerint helyt nem foghat: kétségtelen, hogy a fennforgó esetben az alaptőkefelemelés eredményre nem vezetett. Ennek jogi következménye pedig az, hogy az ilyként sikertelen maradt alaptőkefelemelés címén a felemelt alaptőke összegét a mérlegbe fel sem lehetett venni. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező jogi döntése tehát anyagi jogszabályt sért.