Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Tulajdon 73 E. H. 1928. évi február hó 22-én P. VI. 1290/1927. szám. Elnök: Rácz Lajos kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Almási Antal kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes keresetében kártérítést követel az alperesektől azon a címen, hogy az alperesek szándékos cselekményeikkel elriasztották a vadakat az ő vadászterületéről, A szándékos riasztó cselekményeket a felperes keresetében akként jelölte meg, hogy az alperesek a felperes vadászterületével határos hitbizományi erdő szélén az erdőt körülvevő drótkerítés javításának ürügye alatt, felfogadott napszámosokkal, a szarvasbőgés idején és különösen a cserkészés szokott óráiban, a drótkerítés javításának munkálataival semmiféle összefüggésben nem álló lármát okoztattak, az alperesek napszámosai az alperesek parancsára kiabáltak, sípoltak, trombitáltak, a felperes vadászterületének határán az esti óráktól hajnalig lobogó tüzet szítottak úgy, hogy e cselekmények folytán a felperes vadászterületén, amely azelőtt vadban bővelkedett, a vadállomány lényegesen csökkent. A felperes keresetét E. M. I. r. alperes, mint gyám és az ő törvényes képviselete alatt álló E. T. II. r. alperes ellen indítja és az el nem ejtett vadak értéke, valamint az elejtéssel járó élvezetnek szokásos értéke címén követel kártérítést az alperesektől. • A b.—i kir. törvényszék a II. r. alperest végrehajtás terhével kötelezte, hogy a felperesnek 631.000 korona tőkét, ezután az 1923. évi február hó 8. napjától járó 5 % kamatot átértékelten fizessen. A kir. törvényszék ítéletének megokolásában kifejti, hogy a keresetet, ha a kereseti állítások a valóságnak megfelelnek is, nem lehetett elutasítani azon az alapon, hogy az alperesek csak tulajdonjogukból folyó jogosultságukkal éltek, amikor a keresetben említett cselekményeket elkövették. Igaz ugyan, hogy a tulajdonost ingatlanán a korlátlan rendelkezési jog megilleti, mindazonáltal ezzel a korlátlan jogosultsággal nem indokolható olyan cselekmény elkövetése, amely, bár a tulajdonos ingatlanán történik, de az ingatlan rendes használatához nem szükséges és ezenkívül a szomszédos ingatlannak, illetve tulajdonosának, vagy haszonélvezőjének kárt okoz, Ali ez különösen abban az esetben, ha a kártokozás szándéka kimutatható, A zaj okozásának megtörténte, valamint az a körülmény, hogy a keresetben említett cselekmények megtörténte előtt a felperes vadászterületén jelentékeny vadállomány volt, bizonyítva lévén, az a kérdés döntendő el, hogy az alperesek napszámosainak cselekményei a vad elriasztására és huzamosabb ideig való távoltartására alkalmasak voltak-e-