Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 29 bályok, mert még ha az ítélkezési gyakorlatban elfogadható lenne is az érdemetlenség a névviseléshez való jogot szüntető okul tekintet nélkül arra, hogy hozatott-e már az erre a kérdésre is kiterjedő bontóperbeli ítélet vagy sem, bár alig volna elképzelhető olyan jogszabály, hogy a házasság felbontásában vétkesnek nyilvánított férj eme vétkessége ellenére utóbb az ebben nem vétkes volt nejének érdemetlenségét vitathatná, a jelen esetben arra a jogerős bontóperbeli ítéletre való tekintettel, amely a peres felek főzött fennállott házassági kötelék kérdésében hozatott, az érvényes alakjogi szabályok mindenesetre kizárják egy ilyen, a már kifejtetteknél fogva amúgy sem fennálló anyagjogi szabálynak az érvényesítését. Az irányadó tényállás szerint meghozott bontóperbeli ítélet ugyanis kétségtelenül elnyerte a Pp. 411. §-ában meghatározott jogerőt, tehát abban a részében is, mellyel az alperes feljogosíttatott a felperes családi nevének viselésére, A felperes keresete tehát tekintet nélkül arra, hogy az anyagjogi szabályok egyébként a keresetre jogos alapul szolgálhatnak-e vagy sem, a bontóperbeli ítéletnek eme jogereje miatt egyedül és kizárólag csak abban az esetben vezethetne sikerre, ha ennek az ítéletnek a Pp. 411. §-ában meghatározott jogereje megszűnnék, ami azonban csak úgy következhetnék be, ha a bontóperbeli ítélet legalább a névviselés kérdésében hatályon kívül helyeztetnék, mert hiszen a jogerő anyagi jellegénél fogva az ítélet tartalma a Pp. 411. §-ának második bekezdésében foglaltakra való tekintettel mindenkire, sőt a bíróságokra is mindaddig irányadó, amíg az ítélet hatályon kívül helyezve nincsen. Minthogy azonban az irányadó tényállás szerinti jogerős bontóperbeli ítélet a névviselésre vonatkozó részében sem volna még csak perújítással sem megtámadható az elsőbíróság által helyesen felhozott indokokból, tehát még a Pp. 563. §-ában meghatározott perújítási okoknak perújítási keresettel való érvényesítése esetében sem volna a bontóperbeli ítélet hatályon kívül helyezhető, s így annál kevésbé helyezhető hatályon kívül ez az ítélet a felperes keresetében idézett és a már kifejtetteknél fogva egyébként sem helytálló anyagjogi jogszabály alapján, az elsőbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és kimondja, hogy a felperes keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott okokból el nem utasítható.