Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 27 lyok fennforgásának kimutatásával orvosolható, következésképpen ennek a mulasztásnak jogi következménye a Pp. 451. és következő szakaszaiban meghatározott igazolás útján sem hántható el; ennél­fogva a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt az a megállapítás, hogy a felperes kellő időben igazolással nem élt, és az ebből folyó az a jogi álláspont, mely szerint ez a mulasztás kellő időben érvényesített igazolással orvosolható lett volna, helyt nem foghat. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó ebből a tényállásból pedig okszerüleg következik, hogy a felperesre nézve a H. T. 100. §-ában a házasság felbontásának kérésére meghatározott 3 havi határidőnek a H. T. 83. §-a második bekezdésében meghatározott jogi akadály követ­keztében való szüneteléséről szó sem lehet: ennélfogva a felperes a perben érvényesített bontó ok alapján a házasság felbontását többé nem kérheti. Az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával állapította meg tehát a fellebbezési bíróság, hogy a felperes a perben érvényesített, a H. T. 80. §-a a) pontjára alapított bontó ok alapján a házasság felbontását többé nem kérheti. 729. szám. Ha a bontó ítéletben férje nevének viselésére jogosított nő utóbb Férje nevé­arra érdemetlenné vált, volt férje kérheti, hogy az ő nevének viselé- "|J^ iQ,Se1^" sétől eltiltassék. tott nőnek a E. H. 1925. évi november hó 13-án P. III. 6417/1924. szám. Elnök: Pap férj nevének Móric kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Alföldy Dezső kir. kúriai bíro. eltiltása Tényvázlat: Az alperes által a felperes ellen a H. T, 77. §-ának a) pontja alapján folyamatba tett bontóperben a kir. törvény­szék a felek házasságát a felperes hibájából felbontotta és az alpe­rest férje nevének viselésére jogosította. A felperes annak alapján, hogy az alperes erkölcstelen életmódja miatt az ő (felperes) nevének viselésére méltatlanná vált, keresetében azt kéri, hogy a bíróság az alperest az ő (felperes) nevének viselésétől tiltsa el. Ab.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította abból az okból, mert nincsen olyan törvényes jogszabály, amely módot adna arra, hogy a nő, aki a H. T. 94. §-a értelmében feljogosít­tatott, hogy férjének nevét a házasság felbontása után is megtart­hassa, a férj nevének viselésétől utóbb érdemetlenség okából eltil­tassék. De a lényegében perújításnak tekintendő kereset megítélé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom