Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 25 Nyilvánvaló tehát, hogy az adott .esetben a felperes volt az, aki a házassági életközösséget jogos ok nélkül megszakította. Panaszolja a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a fel­lebbezési bíróság nem tekintette az alperes különélését jogosulatlan­nak, annak ellenére, hogy ő még a bírói meghagyás kieszközlése előtt ügyvédje útján több ízben közölte az alperessel, hogy vele külön lakásban az életközösséget visszaállítani hajlandó, sőt a fel­lebbezési eljárás során kérlelte az alperest, hogy felejtsék el a mul­tat és kezdjenek új életet, de az alperes mindannyiszor megtagadta az életközösség helyreállítását. Ez a panasz alaptalan. Igaz, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint az a házastárs, aki az életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül szakította meg, rendszerint nincs elzárva attól, hogy a H. T. 77. §-a alapján a házasság felbontását kérhesse, ha békítően közeledve a másik há­zastárshoz, utóbbit komolyan kiengesztelni és az életközösség visz­szaállítására reábírni törekszik és ha ennek sikertelenségétől számí­tott 6 hónap elteltével bírói meghagyás útján szorgalmazza az élet­közösség visszaállítását. Forognak fenn ugyanis esetek, amikor azok körülményeire te­kintettel az elhagyott házasfél az ilyen kiengesztelő közeledésre nem zárkózhatik el a kibéküléstől és az életközösség visszaállításától, mert különélése különben jogosulatlanná válik. Ez a kivételes sza­bály azonban nem nyerhet alkalmazást akkor, ha az elhagyó házas­társ a másikkal szemben olyan súlyos házastársi kötelességszegést követett el, amelyet ez utóbbi e sértés súlyosságánál fogva az élet közönséges felfogása szerint megbocsátani nem tartozik. Már pedig az adott esetben a felperes az elhagyás alkalmával az alperessel szemben azt a mélyen sértő és meggyalázó cselekményt követte el, hogy őt arcon köpte. Az alperes a rajta esett ezt a súlyos sérelmet egyáltalában nem tartozott a felperesnek megbocsátani, ebből következik, hogy nem volt köteles a felperessel, mint elhagyó házastársával a házassági életközösséget sem visszaállítani, abban az esetben sem, ha a fel­peres tettét őszintén megbánva, az alperest megkövetés útján ki­engesztelni is törekedett volna. Minthogy a kifejtettek szerint a jelen esetben a felperes tekintendő a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom