Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

22 Magánjog. 726. Tényvázlat: A felek házassága a közöttük fennforgó nézeteltérések és civódások folytán annyira föl volt dúlva, hogy az életközösség további folytatását mind a két fél elviselhetetlennek találta és ebből az okból az 1925. év november hónapjának végén kölcsönösen megállapodtak abban, hogy a házassági életközösséget megszakítják. A felek életközösségüket az 1925. év december hó 1. napján tényleg megszakították és azóta különváltan éltek. A felperes később az életközösség visszaállítása végett bírói felhívás kibocsátása iránt terjesztett elő kérelmet, ezt megelőzően azonban magánúton nem értesítette az alperest arról, hogy az egyező elhatározással megszakított házassági életközösséget folytatni kívánja. A felperes a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján azért kéri a házasság felbontását, mert az alperes a házassági életközösséget jogos ok nélkül megszakította és az annak visszaállítását meghagyó bírói felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget. A p.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította azon az alapon, hogy a felperes az alperest magánúton vissza nem hívta, s így az állandó bírói gyakorlat szerint nem is volt jogosult bírói felhívás kibocsátása iránt kérelmet előterjeszteni, az alperes pedig nem tartozott a bírói meghagyásnak eleget tenni, A b.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a házasfelek a közöttük fennállott nézeteltérések és civódások folytán a vagyoni igényeket, a nő - és gyermektartási kérdéseket az 1925. évi december hó 1-én felvett és a perben mellékelt közjegyzői okirattal szabályozták és kölcsönös megállapodásuknak megfelelően ezen a napon a házassági életközösséget közös egyetértéssel megszakították és azóta különváltan élnek. Ez a ténymegállapítás a felek jegyzőkönyvbe vett egyező előadásán nyugodván, az a felülvizsgálati panasz, hogy erre a ténymegállapításra nincs következtetési alap, helyt nem áll. A házasság erkölcsi tartalmából, céljából és állandó jellegéből folyik, hogy a házasfelek együttélésre vannak kötelezve és ennek következtében a házassági életközösségnek kölcsönös megállapodással történt megszakítása esetén mind a két fél a házassági élet-